2009. június 1., hétfő

A kezdet



Az úgy volt...

Az úgy volt, hogy december hatodikára voltam kiírva. Éreztem én, hogy Danus hamarabb lesz kíváncsi a világra, csak azt nem,hogy mennyivel.
Egy pár dolgot azért már elvártam tőle előre:

  1. november 22-én Tacsóék esküvőjén még részt tudjak venni.

  2. szombaton vagy vasárnap szülessen, elkerülendő Apukája riasztását a munkahelyéről,vidékről, futásból a Margitszigeten vagy egy jó pofa sör mellől.

  3. ne skorpió legyen. (elég ha az anyja az)

Ezeket a dolgokat jó párszor elismételtem hangosan, fél hangosan,gondolatban, simogatva közben a hasamat, hogy érezze a lányom, komoly kérésekről van szó. Aztán vasárnap, Tacsóék esküvője utáni reggelen (még) a skorpió csillagjegy alatt elindultak a 10 perces fájások. A fájásokkal elég jól elvoltam, még Apukám segítségével felszereltük a fogasokat, lámpát, baldachint a babaszobába. Ebédelni átmentünk Újpestre, ahol két fájás közt jóízűen megettem a vasárnapi menüt. (paradicsom leves, vadasmarha zsemlegombóccal és sok-sok zserbó)


5 óra tájban erős családi kényszer hatására bementünk a kórházba, ahonnan csak 4 nap múlva engedtek haza minket. Danával.

Dana hétfőn, 20 perccel éjfél után (hurrá!!!nyilas!!!) megszületett. Olyan volt, mint egy ázott veréb. Először nem sírt fel, de aztán valami halk hangot hallottunk. Már nem emlékszem, hogy milyet. Sírás volt vagy nyöszörgés?Vagy csak egy jelzés nekünk: "Anya, Apa, megjöttem. Itt vagyok."



Aznap hideg volt, esett a hó, éjjel fagyott is. Csütörtökön, mire hazaértünk már megenyhült az idő.

3 megjegyzés: