Zajlik az élet

Mert igen. Minden ugyanúgy, minden más.
Van egy kialakított napi/hetirendünk, amihez tartjuk magunkat, de persze rugalmasan kezeljük.
A napok tanulással, másolással, számolással telnek, aztán ebéd után jöhetnek a szabad programok. Igyekszünk minden nap levegőn lenni a lányokkal, de ők ezt nem mindig igénylik. Barbie és Legó napok vannak és annyira belemerülnek a játékba, hogy ki se mozdulnának. Dana elképesztő türelmes most Dodival, segít neki, tolerálja a nyafogásait. Azt figyeltem meg, hogy így bezárva elkezdtek függeni egymástól. Ha vmelyik nincs jelen(pisil, tanul...) a másik már keresi, megy utána. Minden együtt jó. Minden.

Hétvégén viszont ki a szabadba. Nem messze, de megyünk. Duna-part, HHH lettek a bevett célpontjaink.
Lányokkal elkezdtünk online festeni, jó móka, szeretik.

Tavaszi szünet

A karanténból új idősíkba csöppentünk a tavaszi szünettel. Nagy változást nem éreztünk, maximum a gép előtt töltött idő szűnt meg. Új hagyományt teremtettünk, mert idén sok év óta először itthon töltöttük a Húsvét minden napját. Volt ajándék, tojásfestés, kreatívkodás, locsolás, sonkatál és sok finomság. Most először sütöttem kalácsot. Ez a bezártság kedvez a sütési kedvemnek, sőt már online pogácsasütésen is részt vettem.

A lányok örültek a Legonak a labdáknak és Dodinál még a csokikeresés is nagy izgalmat okozott.
A lányok rengeteget játszanak együtt, én úgy látom, hogy jól elvannak, de amikor tegnap Anti papával beszéltek kiderült, hogy:
"-Sokat unatkozunk és veszekszünk..."
Erre varrjál gombot.

Amíg lehet kirándulunk: