Már fél éves a lányunk! MÁR FÉL ÉVES A LÁNYUNK???
Azt hittem, soha nem jön el ez a nap. Az első napok,hetek csigalassúsággal vánszorogtak. Kint hideg volt, hamar sötétedett, 1 hónapig Danát se vittem le sétálni, én is csak a szemeteskukákig sétáltam el minden másnap. Egy hónapos szobafogság...
Próbálkoztam párszor az ablakba kitenni Danát,hogy szellőzzön, de nem jött be neki a hideg levegő. Azaz az jött, de Dana ment volna.
Nagyon vágytam rá, hogy melegedjen az idő és valahogy erre a májusi napra gondoltam. Jó volt a megérzésem, gyönyörű, napfényes délután fogadtuk a rokonságot.
Danán egy könnyű nyári napozó és hajpánt. 
Nagyon jól éreztük magunkat, az ünnepelt kapott sok szép ajándékot, (kenhetőt, olvashatót,hordhatót) amelyekkel aranyosan el is játszott. Aztán amikor elfáradt,elaludt. Ahol éppen volt. A Nagypapánál.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése