Gyerekszáj

Lassan vége a februárnak is...nem történt semmi különös az elmúlt időszakban, olyan szép csendesen peregtek a napok. Megünnepeltük Apu szülinapját, megtartottuk a Dorottya névnapot... Az oviban több járvány is dúl egyszerre, de fura mód Dodi bent maradt a kemény magba, nem kapott el semmit. Hála Anyuéknak, akik két napig vigyáztak rá, amikor extra betegség- hullám csapott le a Mókus csoportban.
Voltam  fogadón Kriszta néninél. Ahogy Danánál is anno, természetesen minden oké, korának megfelelő az érzelmi, szociális, intelligencia szintje. Egy sárga post it volt csak ráragasztva Dorka dossziéjára: néha kicsit elvarázsolt....:)
Danussal is minden oké, vannak új barátai a suliban, szépen olvas és gyönyörűen ír, továbbra is élvezi az úszásedzeseket. Együtt voltunk állatkertben a Mackófesztiválon, Dana és a kicsi is annyira élvezték! Örök élmény!
Én rákaptam a kenyér sütésre, állítólag finom dolgok kerülnek ki a kezem alól. Dana továbbra sem nyitott az új ízekre, a kenyerem is csak frissen, melegen ízlik neki, másnap már fehér kifli kell neki...Dodi pedig....cékla, uborka, pritaminparika, lilahagyma....jöhet minden!

Dorka szösszenet :
-jó itt veled anya, de unatkozom a Danáért!
- anya, tart még a délután? Mert annyira beleélveztem a játékba!
-anya, mindennél jobban szeretlek! Még a strandnál is.
-anya, nekem se ízlik a krumplipüré ....Dana, próbáljunk arra gondolni, hogy Etiópiában éheznek ...
-ma kanfurti leves lesz ebédre!
- anya, mellettem alszol, ugye? Dana nincs itthon, Apa sincs, gondolom nem akarsz egyedül aludni?!

Félévi

Még mindig furcsa megszokni, hogy Dana iskolás. Hogy így megnőtt...hogy napközben nem játszik, meg festeget, hanem koncentrál, válaszol, megold, teljesít. Daniella jól teljesít. Szerintem, jobban mint a Fidesz. :)
Tegnap a farsangi mulatság után elolvastuk a félévi értékelést, és nem nagyon lepődtünk meg. Mindenben kiválóan teljesít, talán a másolás, helyesírás táján van mit gyakorolnia. Amit nyilván nem nagyon fogunk. Mert meglepő módon a 90, néha 100% os eredmények mellé nem társul egy mindenáron megfelelni akarás, vak buzgalom, fejlődni vágyás. Sőt! Itthon kínszenvedés sokszor rávenni a tollbamondásra, gyakorlásra.
Nem is baj...úgy látom nem szorong, nem feszeng, persze van, amit rögtön, első szóra megcsinál: kikészíti a mazsorett botot, ha másnap edzés....:)
Hajni néni, az edző is megjegyezte: Dana eszes kislány.

Jövő héten iskolai szülői. Ott Gabi néniék elmondják, hogyan alakult az osztályközösség. Nyilván nem fognak egyenként senkiről beszélni, pedig jó lenne. Mert arról, hogy Dana kivel, kivel nem barátkozik, nincsenek számadatok. Nem is lehet. Azt hiszem, még mindig keresi a kötődéseket. Kivel tudna ő barátkozni...

(El)kaptam egy levelet...

Sziasztok!
A hétvégén egyet fizettünk, kettőt kaptunk! Érdemes volt kivárni, hogy Dorka kisasszony AKARJON Gödöllőre jönni, mert egy remek hétvégében volt részünk a pocsék idő ellenére. Dana első osztályú anyapótlónak bizonyult, lelkesen mutatta be Gödöllő nevezetességeit. Sajnos a Kastély pont most zárva volt, de így a legközelebbre is maradt érdekesség. Dorka gyönyörűen evett-tök egyedül- és Émama legnagyobb örömére- lassan élvezettel, apró falatokban, nem úgy, mint nővérkéje és e sorok írója!!!!!
Volt délután minden, bújócska, barbizás, tapsvizhang, viccmesélés, sellőrajzolás, úgy hogy a délutáni alvás elmaradt. Az esti telefonnál jelentettük, hogy semmi anyázás nincs, mehetünk aludni. Elhelyezkedtünk és Dorkának elmagyaráztuk, hogy ez már a buli, ami az olvasós mesélést (előadta Dana és Bpapa), fejből mesélést és alvást tartalmazta. ¾ 9-kor Dana már aludt, és Dorka kicsit filozofikus rezignáltsággal elmorfondírozott azon, hogy most már hiányzik anya, mert anya ilyenkor almát ad, (nem kapott), inni ad (vizet kapott) és a telefon mégsem olyan….. Miután megnyugtattam, hogy úgy alszom mint a nyúl (egyik szemem mindig nyitva van) egy kis simogatás, kézszorítás és már Ő is aludt, hiszen alig tudta nyitva tartani a szemét. A nyúldolgot éjjel azért háromszor lecsekkolta, de átmentem a vizsgán!
A vasárnap már gyorsan eltelt, volt még egy nagyszerű ebédelés Émama legnagyobb gyönyörűségére, aztán csomagolás, és irány Óbuda! Kis izgalmat okozott, hogy legfrissebb, játékukat Dorka valahová elrakta (másnapra kiderült, hogy a párnám alá, ahol sajnálatos módon nem kerestük). Dana felfogta, hogy Ő az okos nővérke, ezért minden malőrért felelősséggel tartozik, és eléggé szorongott Anya rettenetes haragja miatt, de nem szidta meg a húgocskáját, aki viszont elismerte, hogy Ő volt a tettes, csak nem emlékszik a részletekre!!!
Összefoglalva: ezentúl két csajszit kérünk!!!!!!!!
Mindenkinek csók/bók külön Danának, nem csak fentiekért, de a gyönyörű bizonyítványért is!!!! Bpapa

Szilveszter

Mit is mondhatok el az idei Szilveszterről?....Hogy tökéletes volt? Igen az. Bár idén először NEM VÁRTUK meg az éjfelet, hanem 23:45-kor elaludtunk, mégis sokáig ez marad a legjobb, legemlékezetesebb Szilveszterünknek. Mert:
-Brüsszelben töltöttünk négy napot
-gyönyörű, napfényes időnk volt
-szuper jól sikerült az első Airbnb szállásunk
-működött az online repjegy, transzfer, stb...foglalás
-isteni söröket kóstoltunk
-helyi finomságokat ettünk
-mindent volt időnk megnézni
És a legfontosabb, mindezt ketten, többnyire kéz a kézben tettük. Elszöktünk itthonról és nagyon-nagyon jól éreztük magunkat. Egyszerre töltődtünk fel és kapcsolódtunk ki. Nekem kis nosztalgia is vegyült az érzelmekbe, hiszen huszonpár éve majdnem 1 évet kint töltöttem.
Brüsszel gyönyörű, isteni a goffri, finom a Duvel sör.

Téli szünet

Olyan nagyon jó volt ez a két hetes szünet, hogy csak na! Danáék és mi is a gimiben 18- án ünnepeltünk egyet, aztan búcsút intettünk az intézményeknek. Danáék egymás nevét kihúzták, igy Dana kapott az egyik fiútól egy könyvet, amit majd egyszer kiolvasunk ( Tea Stilton- Danát nem köti le túlságosan.) nálunk is jól sikerült a zárás, ismét Dixit kártyáztunk a kollégákkal, ami mindig nagyon szórakoztató...
Aztán elindult a szünet. Összességében sokat voltunk itthon, sokat pihentünk, játszottunk, sütöttünk, volt, hogy a lányok ebédig pizsamában flangáltak. Azért történt egy s más...Danának kilőtték a fülét. (Ma már teljesen bevált dolog, hogy házhoz jön a kozmetikus hölgy, nem mondom kényelmes volt így!) Dana hősiesen viselte a fájdalmat, összeszorította a fogát, de nem sírt. Már nagyon vágyott rá!
Aztán vendégeink is voltak egy délután, és mi is elmentünk egy- két programra. Amit sose felejtünk, az a december végi Eötvös cirkusz előadás, ami mind a négyünknek nagyon tetszett. Életkor ide vagy oda, egyszerűen imádom a cirkuszt!
 Jól sikerült az első négyes korizás, Dorka és Krisz felavatták a Jézuska ajándékát. A 25- į éttermi ebéd is nagyon jó volt, lányok szuperül ettek, aztán aranyosan eljátszottak az üres asztaloknál vagy a zongorát püfölték.:)
A karácsony hó nélküli volt idén is. A fánk megérkezett időben, Dana nagyon aggódott miatta...furcsa volt, hogy már olyan nagylánynak tűnik sokszor és még hisz ebben az ünnepi varázslatban. Krisztől kaptam egy puzzle-t a velencei utazásunk emlékére. Nagyon szép emlék a velencei út, de ez egy nagyon nehéz puzzle...
A másik szívemnek kedves ajándék Bandi papát dicséri, akitől megkaptam a blogom harmadik (!) könyv változatát. Köszönöm!
Dorkának telitalálat volt a hajfonatos hajpánt, az ezüstcipő, Dana nagyon örült a Villámválasz társasnak, minden nap elővesszük.

Nemakarokaludni

Most megint aktuális. Általában az. Ritkán van egy-két este, amit kivételnek tekinthetünk. Minden este, majdnem minden este megy a cirkusz. Dorka nem tud elaludni. Nem is erőltetjük neki este nyolckor, amikor Dana megy aludni. Dorka alszik az oviban, egyébként sem egy könnyen elalvó, igy nála kilenckor van a takarodó. Nagy luxus szerintem, hogy amíg én Danával beszélgetek, olvasok neki, addig Dodó az apjával teszi ugyanezt lent a nappaliban. Aztán, amikor én lejövök, hármasban tesszük ugyanezt. Aztán bevonulunk a hálóba, ott is olvasunk/beszélgetünk és kilenc fele átmegyünk Dana mellé. Ilyenkor már csak fejből mese van, suttogás, csend. Eddig a pontig Dorka egy tünemény, puszilgatja Kriszt, simogat engem, bújik, mint egy cica. Ez így is megy, addig, amíg adom a jó éjszakát puszit, hogy most már itt a vége. Ebben a pillanatban Dorkának kipattannak a szemei, kiveszi szájából a cumis ujjacskáját és elkezdődik...hogy:
-nem tudok elaludni
- éhes vagyok
-játszani akarok
-mesét akarok.
Ilyenkor csendben suttogva próbálom nyugtatni, esetleg még egy X. mesét elmesélek. De nem hagyja abba ilyenkor. Sőt! Ekkor kezdődik. Beszél, nyervákol, énekel, mondókázik és váltogatja a fent idézett ötleteit. Dana pedig itt szuszog mellette és forgolódni kezd.
A szép, csendes kérés, mellébújás, simogatás, puszilgatás nem használ. Erősödnek a hangok, a követelések, Dana egyre jobban mocorog.
Ilyenkor jön el a pillanat, hogy kihozzuk Dorkát a szobából és próbálunk keményebb eszközöket latba vetni, aminek persze mindig sírás, orditás, hiszti a vége. A szépen befejezett estének pedig vége. Ez megy hónapok óta. Nem tudjuk az okát, nem tudunk rá megoldást. Néha vannak könnyű elalvások, de ilyenkor mindig azt hiszem, hogy beteg lesz a kislány...:(

Ui: a délutáni alvás olyan, mint a mesében. No konfliktus, no problem.

Advent

Dana szülinapja után, hipp-hopp itt a december, vele a Mikulás êsaz adventi készülődés. A lakás hétről hétre egyre zöldebb- pirosbb lett, előkerültek a koszorúk, angyalkák, gyertyák. Egy decemberi napon tartottak Dorkánal a karacsonyi műsort, kedvesek voltak a kicsik, énekeltek két dalt es átadták az általuk készített ajándékokat. Danusnál szmk tag vagyok, igy aktívan részt vettem a Mikulás ill. karacsonyi ajándékokban.
Minden jól sikerült, szerintem örültek a gyerekek, pedagógusok egyaránt. Dana itthon is kézműveskedett, készített hűtőmágnest, asztali mécsestartót. Egyébként is sokat szinez mostanában, már nincs hely az ajtókon a rajzainak. Többször sütöttünk mézeskalácsot, egyszer Andriséknál is voltunk édességet készíteni.
Danus kb a szünet eleje óta visszaszámol karácsonyig. Nagyon várja.