Gyerekszáj

Lassan vége a februárnak is...nem történt semmi különös az elmúlt időszakban, olyan szép csendesen peregtek a napok. Megünnepeltük Apu szülinapját, megtartottuk a Dorottya névnapot... Az oviban több járvány is dúl egyszerre, de fura mód Dodi bent maradt a kemény magba, nem kapott el semmit. Hála Anyuéknak, akik két napig vigyáztak rá, amikor extra betegség- hullám csapott le a Mókus csoportban.
Voltam  fogadón Kriszta néninél. Ahogy Danánál is anno, természetesen minden oké, korának megfelelő az érzelmi, szociális, intelligencia szintje. Egy sárga post it volt csak ráragasztva Dorka dossziéjára: néha kicsit elvarázsolt....:)
Danussal is minden oké, vannak új barátai a suliban, szépen olvas és gyönyörűen ír, továbbra is élvezi az úszásedzeseket. Együtt voltunk állatkertben a Mackófesztiválon, Dana és a kicsi is annyira élvezték! Örök élmény!
Én rákaptam a kenyér sütésre, állítólag finom dolgok kerülnek ki a kezem alól. Dana továbbra sem nyitott az új ízekre, a kenyerem is csak frissen, melegen ízlik neki, másnap már fehér kifli kell neki...Dodi pedig....cékla, uborka, pritaminparika, lilahagyma....jöhet minden!

Dorka szösszenet :
-jó itt veled anya, de unatkozom a Danáért!
- anya, tart még a délután? Mert annyira beleélveztem a játékba!
-anya, mindennél jobban szeretlek! Még a strandnál is.
-anya, nekem se ízlik a krumplipüré ....Dana, próbáljunk arra gondolni, hogy Etiópiában éheznek ...
-ma kanfurti leves lesz ebédre!
- anya, mellettem alszol, ugye? Dana nincs itthon, Apa sincs, gondolom nem akarsz egyedül aludni?!