Tél vagy nem tél?

Amikor lecsengett a szülinap, kezdtem mondogatni Danának hogy hamarosan jön a Télapó, december az első teli hónap, lehet hogy havazni is fog. Aztán amióta eljött december elseje, és át fordítottuk a naptárt Dana minden másnap megkérdezte hogy esik e a hó. Válasz persze, hogy nem, mire Dana akkor nincs is tél. Abszolút összekötötte a Mikulást a téllel, a havazással és csalódottan vette tudomásul, hogy iden hó nélküli december lesz.
Mikulas meglátogatta Danusekat az oviban, és Dodohoz is eljutott a bölcsibe. Bár nem voltam jelen, biztos nagy élmény volt Dorkának a piros ruhás látványa. Persze itthon is volt csizmatisztítás és másnap nagy meglepetés a teli csizmák láttán. Az újpesti mikulás is sok finom csokit hozott idén az egész családnak. Idén többször kint voltunk az óbudai Fő téren hol korizni, hol bábszínházat nézni.
Bár évek óta terveztük, végre idén mi is beszálltunk a cipősdoboz akcióba, készítettünk egy szép kis csomagot egy ismeretlen kisgyereknek. A dobozt személyesen a Doboz-tündérnek adtuk oda, aki látványosan ráhelyezte a futószalagra és a mi dobozunk is bekerült a sok ajándék melle. Dana decemberben ismét ellátogatott az Operaházba, a család kultúra felelőseivel, Bandi papáékkal.

A beszámoló és a képek alapján Danust lekötötte a hosszú előadás, azóta itthon újra előkerült a balettcipő és a tüllszoknya. Az ovis karácsonyi délután is jól sikerült, Dodo is velünk volt, a két lány gyakorlatilag végigette a játszódélutánt, nem tudtak elszakadni a finomságokkal teli rakott asztaltól. Az ünnepek előtt átmentünk Andrisékhoz es Barniékkal is együtt töltöttünk egy délutánt. Én még 23-án délután-este tanítottam mert aznap zárult a tanfolyam. Több hallgató is apró ajándékkal kedveskedett és megköszönték a munkámat. Igazán jól esett, jól alakult a munkába való visszatérés. Mikor aznap este fél 10 tájékán hazaértem, elkezdtük csomagolni az ajándékokat...

 

Helyzetjelentés

Üres a lakás, nagy a csend...
Most alszanak először a lányok Anyuéknál Újpesten. Vártam már, hogy így legyen, eljött és most meg írok Róluk...
Anyu sokáig halogatta, hogy bevállalja  a két lányt egyszerre és mindig Dodó volt a kifogás. Hogy Dodó nagyon anyás, sírni fog, nem lehet majd megnyugtatni, stb... De amilyen anyás a mai napig is, éppen annyira szereti a nagyszüleit és szeret náluk lenni, velük lenni. A tanítás és egyéb intéznivalók miatt viszonylag sokat köszönök el tőle és hagyom Krisztiánnal vagy Anyuval. Ritkán köszön csak el bánatosan, általában jókedvűen integet és osztogatja a puszikat. Legutóbb kifejezetten elküldött:-Anya, menjél már el tanítani!!!
Heti két délelőtt van bölcsiben és már nagyjából beszokott, nem sír ha elmegyek és szépen eljátszik. Belső informátoraim szerint az udvaron még kicsit visszahúzódó, de a szobában jó kislány és szépen is ebédel. Egy anyuka elmondása szerint mindenki szeretgeti Dodókát.(említettem a gondozónőknek, hogy itthon Dodó a beceneve, átvették!)
Hát igen...első látásra kis törékeny virágszál a 10 kilójával, akin a mai napig nevetünk, ha meztelenül látjuk. Milyen vékony kis teste van... Ez egy test????!!!!
Persze senki se sejti, hogy itthon minden ok nélkül fejbevág engem vagy Danát egy elemlámpával, fakanállal, korcsolya-élvédővel. (!)

Szóval üres a lakás és kicsit hiányoznak a gyerekek. Mert mostanában minden olyan jó. Én így érzem. Mert jó:
hogy dolgozok és néha összejövünk a barátnőkkel dumcsizni,
hogy a lányok egyre apásabbak és Krisz hétközben is tud velük lenni,
hogy a kori miatt Danával kettesben tudunk lenni, és ő érzi ezt,
hogy amikor este fél 10kor hazaérek az óráim után Krisz egy pohár vörösborral vár,
hogy mostanában újra van itthon Jager :)
hogy teljesülni látszik egy régi álmom és szilveszerkor elutazunk kettesben

Dorka mostanában sziporkázik csak győzzem leírni:

-Anya! mérgesedek a legóra!
-Anya! ne fogd meg a lábamat mert bepirosodok!
-Anya, szaladjunk mert mindjárt elfogy a türelmem!
-Anya! akarok enni akármit!

 

5. születésnap

Remek a hangulatom...ma van a szülinapom...-énekeltük már napokkal 24-e előtt Danussal. Talán most várta eddig legjobban Dana a születésnapját, hiszen teljesen képben volt, hogy mi vár rá...
Torta (egyből három), óvodai üneplés és kincses dobozból választás, gyerekbuli, éttermi ebédelés és sok-sok ajándék.
Három napos ünneplés volt, péntek az oviban, szombat itthon a barátokkal, vasárnap étteremben a nagyszülőkkel. Minden tökéletes volt, de talán a legkiemelkedőbb a szombati buli volt. Bodza, Lizi, Ákos, Andris és a két Oláh lány csinálta 3 órán keresztül a hangulatot. Meg persze mi ketten Krisszel, hiszen mivel hazaküldtük a szülőket mi maradtunk ketten felnőttek!
És milyen jól tettük, hogy szülő-mentes zsúrt tartottunk! A gyerekek együtt játszottak, rajzoltak, közösen figyelték a bábelőadást, vettek részt a feladatokban. A fiúk ügyesen besegítettek Krisznek a pizza készítésnél és amikor jött a torta meghatóan, lelkesen, közösen énekeltük a Boldog születésnapot!
Anyu meglepte Danát öt héliumos lufival, ami hatalmas sikert aratott. Megkapta az áhított Barbie babákat, az ékszertartót és még sok-sok szép ajándékot.

Vasárnap a Bécsi szelet vendéglőből mindenki teli hassal sétált haza, a lányok csak dícséretet érdemelnek, olyan jól viselték, hogy várakozni kell és később eszünk a megszokottnál.

 

Danus nemrég megkérdezte, hogy kap-e még oltást.

Mondtam neki, hogy amikor iskolába megy, akkor kap még egy utolsót. Kicsit gondolkodik, aztán megszólal: -És utána már boldogan, nyugalomban élhetek?

Dana -vers

Anna-vers átköltve

Danának, ötödik születésnapjára

Egykor régen, francia vidéken
megsejtettem valamit.

Úgy éreztem, szívem alatt
hordozgatok valakit.

Kicsi baba, aprócska volt,
akárcsak egy cseresznye,

növekedett, egyre nagyobb
emberke lett belőle.

Novemberben, télidőben
megszületett Danácska,

megsúgtam a fülébe, hogy
én vagyok anyukája!

Kisbabából kislány lett és
nagylány lett a kislányból,

ötéves lett kicsi Dana,
így van rendjén tudom jól.

Nagylányból lesz még nagyobb lány,
véget ér a gyerekkor.

Világot lát, menyasszony lesz,
felnőtt lesz a lánykából.

Hogyha Dana anya lesz majd,
akkor leszek nagymama,

unokámmal boldog leszek,
boldogabb, mint valaha!

Egyszer aztán öreg leszek,
bottal járok, tipegek,

Danának meg Dana nénit
mondanak a gyerekek.

Hol van az még? Hol van az még?
Nem szaladok előre!

ÖTÉVES LETT MA DANA,
LEGYEN BOLDOG JÖVŐJE!

Nagy októberi (szocialista) szünet

Valahogy az egész októberből egy nagy őszi szünet kerekedett.
Mint írtam Dana a hó elején lázas volt és valahogy ebből kiindulva úgy alakult, hogy másfél hétig nem ment oviba, hogy maximálisan kikúráljuk. Aztán Bandi papáékkal félreértettük egymást és egy hosszú hétvégéből egy hetes gödöllői ottlét alakult. Aztán jött a Mindszentek és az azt megelőző őszi szünet, amikor is az ovinénik kérték, hogy ha tudjuk oldjuk meg az otthontartást mert összevont csoportok lesznek, stb...Aztán megint jött egy vírus, amely egy napra ledöntötte Danust, de ugye azon a héten inkább már nem küldtük oviba. Egyébként a háziorvos skarlátnak diagnosztizálta ez utóbbi betegséget, amely bár még nincs meg a laboreredmény nagyon úgy tűnik, hogy téves diagnózis volt.
Egy szó, mint száz Dana hetek óta nem jár a Meseerdőbe és nagyon el is szokott az ovis léttől. Szerencsére Kati néni megnyugtatott, hogy még emlékeznek Rá, megvan az ágyneműje és tudják, hogy masni a jele.
Szerencsére jó időben voltunk jó helyen, kihasználtuk az alkalmat és csavarogtunk kicsit.
Krisz faragott egy ijesztő töklámpást és a lányok minden nap beöltöztek.

Voltunk Zsuzsáéknál a szokásos helovin bulin, ahol Dorka előbb gyurmázott egy sort, aztán őrülten vetette bele magát a babzsákba!

Először nagy csapattal voltunk geoláda keresésen, majd mi magunk is felkerekedtünk egy hétvégén és meg is találtuk a kincset. Mert kincs, ami van!!!!

Egy szombaton úgy hozta a véletlen, hogy Zugligetben kötöttünk ki és ha már ott voltunk felültünk a Libegőre. Itt nem készültek fotók, én örültem, hogy nem leszek rosszul a magasban és csak a ki-belégzésre összpontosítottam. Aztán piknikeltünk a János-hegyen, októberben, kb 25 fokban.

Danus is tartalmasan töltötte a napokat a gödöllői kiruccanások alatt:  állatkertben, kiállításmegnyitón, étteremben, fodrásznál, shoppingolni és még ki tudja hol jártak!

Itt a november, Danus oviban, jön a hideg!!!

Anya "dolgozik"

Azért az idézőjel mert Dana szerint Anya nem dolgozik, hanem tanít...Talán érzi , hogy nagyon szeretem a tanítást, nem kötelezettségként gondolok rá, és most is boldogan tértem vissza a munkaerő piacra.
Az élet úgy látszik ismétli önmagát. Amikor Danánál lejárt a GYED, szinte másnap dolgoztam, és most is így alakult. Persze előtte is voltak magánóráim, de hivatalosan ugye csak mostantól dolgozhatok. És rögtön majdnem félállásban! Nagyon élvezem, jól esik készülni az óráimra és öröm bezsebelni a sikereket, a hallgatóktól kapott dícséreteket.
Persze mindez nem jöhetett volna létre, ha nincs egy biztos családi segítség, Anyuék és Krisztián, akik a lányokkal vannak és nagyon rugalmasak az igényeimhez.
Tudtuk előre, ogy Dodó lesz a gyenge láncszem, hiszen Danus 5 évesen, számos nem itthon töltött nappal és éjszakával már rutinos Anya nélkül. De Dodó...
Anyut már régen a szívébe zárta, puszilgatja, játszik Vele, ragaszkodik Hozzá. Krisz a munkája miatt hétközben későn jön haza és ugye akkor itt voltam én. Most Rá hárul, hogy délután szórakoztassa a lányokat, később vacsorát készítsen, fürdessen, mesét olvasson és megoldjon minden apró és nem apró galibát...Ahogy telnek a hetek, úgy szokja meg Dorka hogy hetente kétszer nem veszek részt ezekben az esti murikban és kezdi megszokni a helyzetet.
Ma pedig legörbült szájjal mondogatta:-hiányzik az APA!!!!!
Örülök neki és persze Krisz is olvadozik, amikor elismétli Neki a telefonban. Jót fog tenni Nekik hogy többet lesznek együtt.
Azért ha megkérdezzük Dorkát, hogy anyás-e vagy apás, az előbbit válassza. A vicc, hogy ha megkérdezzük ugyanezt Danától, akkor rávágja, hogy apás, és némi hezitálás után:-vagy inkább PAPÁS!!!! Erre varrjál gombot!

Készül a vacsora:

Kire ütött ez a gyerek???

 

Őszi sanzon

Továbbra sem az ősz lesz a kedvenc évszakom, de valljuk be jó kis hónap ez. Feltéve ha szép napsütéses idő van és senki sem beteg az ovis újrakezdéstől.
Szeptemberben Dorka fája is napirendre került, Danának ugye van egy 5 éves cseresznyefája, Dodó se maradjon le, neki is ültetünk majd egy gyümölcsfát. Krisz kiásta a helyét:

Krisz ezen a hétvégén nagyon tevékeny volt, diót ütögetett le a fáról és pár tuskót is szétcsapott.

Készültek gesztenyefigurák is, Dorkának köszönhetően kb egy napig néztek ki eredeti állapotukban:

Mindkét lány imádja a szőlőt: