Most alszanak először a lányok Anyuéknál Újpesten. Vártam már, hogy így legyen, eljött és most meg írok Róluk...
Anyu sokáig halogatta, hogy bevállalja a két lányt egyszerre és mindig Dodó volt a kifogás. Hogy Dodó nagyon anyás, sírni fog, nem lehet majd megnyugtatni, stb... De amilyen anyás a mai napig is, éppen annyira szereti a nagyszüleit és szeret náluk lenni, velük lenni. A tanítás és egyéb intéznivalók miatt viszonylag sokat köszönök el tőle és hagyom Krisztiánnal vagy Anyuval. Ritkán köszön csak el bánatosan, általában jókedvűen integet és osztogatja a puszikat. Legutóbb kifejezetten elküldött:-Anya, menjél már el tanítani!!!
Heti két délelőtt van bölcsiben és már nagyjából beszokott, nem sír ha elmegyek és szépen eljátszik. Belső informátoraim szerint az udvaron még kicsit visszahúzódó, de a szobában jó kislány és szépen is ebédel. Egy anyuka elmondása szerint mindenki szeretgeti Dodókát.(említettem a gondozónőknek, hogy itthon Dodó a beceneve, átvették!)
Hát igen...első látásra kis törékeny virágszál a 10 kilójával, akin a mai napig nevetünk, ha meztelenül látjuk. Milyen vékony kis teste van... Ez egy test????!!!!
Persze senki se sejti, hogy itthon minden ok nélkül fejbevág engem vagy Danát egy elemlámpával, fakanállal, korcsolya-élvédővel. (!)
Szóval üres a lakás és kicsit hiányoznak a gyerekek. Mert mostanában minden olyan jó. Én így érzem. Mert jó:
hogy dolgozok és néha összejövünk a barátnőkkel dumcsizni,
hogy a lányok egyre apásabbak és Krisz hétközben is tud velük lenni,
hogy a kori miatt Danával kettesben tudunk lenni, és ő érzi ezt,
hogy amikor este fél 10kor hazaérek az óráim után Krisz egy pohár vörösborral vár,
hogy mostanában újra van itthon Jager :)
hogy teljesülni látszik egy régi álmom és szilveszerkor elutazunk kettesben
Dorka mostanában sziporkázik csak győzzem leírni:
-Anya! mérgesedek a legóra!
-Anya! ne fogd meg a lábamat mert bepirosodok!
-Anya, szaladjunk mert mindjárt elfogy a türelmem!
-Anya! akarok enni akármit!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése