2011. december 29., csütörtök

Karácsony


Azt vettem észre idén, hogy bár Dana elég "érett" már a Karácsonyra, a sok, szinte egybefolyó ünnep miatt nem tudott mit kezdeni vele. Már november eleje óta készítettük elő neki a születésnapot, utána jött a Télapóra való hangolódás, majd amikor lecsengett a Krampuszos-csokis-piros Mikulásos áradat, hangolódtunk a Karácsonyra.
Persze azért volt álmélkodás a kivilágított fa láttán, de Dana szinte természetesnek vette, hogy ismét ajándék-dömping van a lakásban, legfeljebb kicsit több, mint szokott. A csodálkozást felváltotta a gyakorlatiassága és szépen mindenkinek osztott egy-egy ajándékot.
Természetesen nem mindig találta el a címzettet, de a végére kibogoztuk a szálakat és mindenki megkapta a magáét. Én többek között ezt az ennivalóan szép bonbonos dobozt.
Danus és Dodó rengeteg ajándékot kapott: duplót, mágnestáblát, hercegnős krétás táblát, lovas tanyát, golyópályát, pónilovakat(16 db-ot!!!!!!!!) rágókát, csörgőt és horgászfelszerelést is hozott a Jézuska.
Én kaptam Krisztől egy 1000db-os puzzle-t, ami azért említésre méltó mert eddig 2db 1000 db-os puzzle-t tettünk ki a falra. Egyiket Danával, másikat Dorkával várandósan
raktam ki. Most persze nincs időm rakosgatni, de hamarosan nekilátok!
Dorka legszebb karácsonyi ajándéka számomra az, hogy a Szentestét megelőző éjjel óta átalussza az éjszakát. 10-11-től alszik 9-ig, amikor is mi Danával felébresszük, nehogy átaludja nekünk a délelőttöt is. Nem tudom, hogy sikerült ezt elérnünk, de talán a korai napirend kialakítása is közrejátszik. Dodót nem hagytam sose olyan nagyokat aludni nappal, mert vagy indultunk valahova, vagy éppen mentünk haza ebédelni, az ő alvását megszakítva. Így lett az alkalmazkodás nagymestere, aki sokszor 20-30 perc alvás után is rámosolyog az emberre.

Pár napja rájöttem, hogy mi a jó abban, hogy tél van, sötét van, hideg van. Az, hogy délutánonként már nem nagyon mozdulunk ki, hanem itthon vagyunk a lakásban és "csak úgy" együtt vagyunk. Dorka is egyre jobban figyeli a nővérét, figyel a hangjára, mosolyog rá. Én meg csak ámulok és bámulok rajtuk. Meg azon, amikor éjjel mindketten alszanak az ágyukban. Két kicsi lány.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése