Laura

Laura az én 8 éves unokahúgom és nagyon szép kislány.

(még)Egyedüli gyerek és ha szülei megpendítik előtte a kistestvér témát, szinte "sokkot" kap a tudattól,hogy neki kistestvére lesz, aki megtöri az egyeduralmát.

Ezért furcsa, hogy Danához mégis annyira kedvesen viszonyul.

- " Szia Danamanó!"- üdvözli hangosan, amikor megérkezik hozzánk. Már a kórházba is bejött a szüleivel és Anyukája elmondása alapján mély benyomást tett rá az 1-2 napos pici baba látványa.

Miután a régi fényképeket előkeresve megmutattuk neki, hogy ő is ilyen kopasz, golyófejű baba volt, mint Dana, még jobban megszerette.

-"Olyan édes pici lába van a Danamanónak"-hallottam már többször tőle.

Tegnap ünnepeltük Laura szülinapját, ahol sok gyerek volt. Laura leült mellénk a plédre és nézte Danát, ahogy játszik. Odajöttek a gyerekek: -"Gyere Laura játszani!"

Mire Laura: -"Nem látjátok, hogy itt van az unokatestvérem? Ő most sokkal fontosabb, mint ti."

Aztamindenit.

Laurának nagy szíve van, és Danának is van benne egy jó kis hely.

Azért, amikor viccesen elbúcsúzunk egymástól-

(-" Szia Ági, jó,hogy itt voltam,de még jobb, hogy elmegyek!"

-" Szia Laura, jó, hogy jöttél, de mégjobb, hogy elmész!")-megfordul a fejemben, hátha ezt gondolja magában:

-Nagyon aranyos ez a Danamanó, de azért jó, hogy itt van Ágiéknál és nem otthon nálunk.