2009. szeptember 1., kedd

2x9


Dana 9 hónapos! Azaz 2x9, hiszen a hasamban is eltöltött már ennyit. Amíg a hasamban volt sokszor elképzeltem, milyen lesz ha itt lesz. Most, hogy itt van velünk, próbálok visszaemlékezni, hogy milyen érzés volt, amíg a hasamban volt.
Úgy emlékszem sokat beszéltem Hozzá. Most is. Nagyokat sétáltam. Most is mindennap jövünk-megyünk. Simogattam a hasamat. A napokban már ölelgettük egymást! Énekeltem neki. Megvannak a szokásos dalok a napi programokhoz. (felkeléstől-fürdetésig egy elég széles repertoár)
Terhesen is táncoltam vele,hol itthon, hol lagziban,vagy éppen a Szigetfesztiválon. Táncolni vele a karomban nagyon jó érzés.

Úgy látom vannak hasonlóságok...

Danus már nagyon NAGY lány! A kertben felveszi a kesztyűt a nála idősebb fiúkkal, ha a játékainak visszaszerzéséről van szó. Velünk vacsorázik, általában belekostólva a mi ételünkbe.
Egy óvatlan pillanatban majdnem dolgozni is elvitte az Apja:
Kilenc hónaposan persze még mindig a játéké és a világ megismeréséé a főszerep, én pedig boldogan nézem a háttérből, milyen sokáig elbíbelődik egy-egy műanyag kockával vagy labdával. Aztán hirtelen rátör az a bizonyos szeparációs szorongás és bárhol van, minden akadályt leküzdve teper felém. Ez néha fárasztó, de inkább jó érzéssel tölt el, hogy ragaszkodik hozzám.
Boldog baba. Boldog vagyok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése