Betegség

Nagyon kikaptuk...Talán még sosem volt ilyen, hogy mindenki beteg volt. Nem teljesen egyszerre, inkább láncszerűen 2-3 napos átfedéssel. Dana kezdte. Számomra még mindig meglepő, hogyan dőlnek ki egyik pillanatról másikra a gyerekek. Múlt hétfőn ovi után még elsétáltunk a Praktikerbe, ahol Dana nézelődött, csacsogott, sőt még a 20 literes virágföldet is segítette betenni a babakocsi aljába. Aztán visszasétáltunk a kertbe és ott lemerült. Sápadt volt, fázott és nem volt kedve Andrissal sem szaladgálni. A lázmérő 38,2-t mutatott és a láz  2 napig, főleg este és éjjel is visszatért. Torokfájás, köhögés, arc ill. fejfájás miatt rögtön antibiotikumot írt fel a drnő. Ekkor csak reménykedtem, hogy Dodó megússza és örültem, hogy szerdán nálam jelentkeztek hasonló tünetek. Fejfájás, végtagfájdalom, nátha és láz...
Aztán amikor csütörtök éjjel felsírt Dorka már gondoltam, hogy baj van. Eszembe is jutott az ANNAPETIGERGŐ idevágó része, hogy:-Anya, riadtan kapott a fejéhez.
Hát én ennél prózaibb voltam és félkómásan, betegen csak annyi jött ki belőlem, hogy: -Basszus...Dorka is beteg lett.
Két nap láz és a csúnya köhögés...
Nekem nem sok esélyem volt pihenni...De talán jobb is így, hogy nem hagytam el magam. A két gyerek folyamatos orrszívása, gyógyszer, vitaminadagolása, cumik fertőtlenítése, folyadékpótlása, ennivalóval való kínálgatása kitöltötte a napokat. Amikor épp nem ezeket csináltam, akkor próbáltam jobb kedvre bírni a lányokat és szórakoztató társasága lennie a kis betegeknek, kézműveskedni, társasozni velük...
Dodó nem kapott antibiotikumot, de így is borzasztó mennyiségű szirup, csepp és minden egyéb gyűlt össze a konyhapulton.

Hogy a jóból senki ne maradjon ki Krisztián zárta a sort, őt is nagyon megviselte ez a kórság. Kicsit tanácstalan vagyok, hogyan tovább, hiszen a lányok és én is szedem a Béres cseppet, isszuk a friss limonádét, mi felnőttek esszük a fok, ill. lilahagymát...és mégis bekaptuk...

És mikor keresnek meg, hogy tudnék-e csoportot vállalni? Persze, hogy akkor, amikor egyik kezemmel tolom Dodó popsijába a kúpot, a másik kezemmel meg fújatom Danus orrát...
Szerencsére türelmesek voltak, és a sikeres állásinterjú után már dolgozok is!!! De erről majd egy későbbi bejegyzésben.