Kirándulás

Talán ez volt az első, igazi kirándulás a gyerekekkel...8 kilométer a Budai -hegyekben a Csergezán kilátóig.
Vannak napok, amikor érzi az ember, hogy minden tökéletes körülötte és benne. Hogy jó helyen van, jó időben és jó emberekkel. Én is így éreztem pár hete, amikor Szilviékkel elindultunk a kék kereszt jelzésen. Az érzés este 8 óráig kitartott, amikor egy  pohár bor/sör mellett konstatáltuk Krisszel, hogy: " jé még világos van és a gyerekek már alszanak..."
Persze volt pár dolog, amire nem számítottunk. Hogy a gyerekek kihagyják  az ebédre készített finom csirkés szendvicset es jól laknak kekszel és uborkával. Hogy Dorka általában ki, Dana általában be akar szállni a babakocsiba.  Le a kalappal Dana előtt. Néha nyafogott, de összességében  nagyon jól bírta a strapát. Érdekes én úgy érzem (a lakásban ülve ), hogy vonzódom az erdőhöz, az illatokhoz, neszekhez, de amikor kicsit eltávolodtam a társaságtól és elhúzott mellettem egy szarvasbogárnal nagyobb állat rémülten rohantam ki a bokrok alól. A kilátóba nem nagyon akartam felmenni, aztán amikor végül rászántam magam rögtön le akartam jönni. Öregszem...  A gyerekek meg nőnek...legalábbis Dana látványosan. Kb 3-4 kilót hízott az elmúlt félév alatt... Nemrég megkérdeztem Danát, hogy mit szeret legjobban és legkevésbé az életben.
A legjobban szeret: cumizni, játszani, rágózni, enni.
Amit nem szeret: öltözködni, nem cumizni, pisilni este...
Így látja négy és fél évesen a dolgokat.

  A kirándulás után fagyival  ünnepeltük magunkat és a jól sikerült napot!

Anyák napja

Sok mindenben hasonlítunk Krisszel es megannyi mindenben nem...úgy érzem én türelmes típus vagyok, ő nem annyira. Ez nálunk leginkább az ünnepeknel mutatkozik meg. Azaz az ünnepek előtti várakozásnál. Általában Krisz nem tudja kivárni az ünnepek adott napját, minden előbb van nálunk, mint a naptárban. Előbb jön a Mikulás, a húsvéti nyuszi, hamarabb megesszük a szülinapi pizzát, stb...
Amikor közeledett a május, tudtam, hogy nem kell vasárnapig várnom, hogy sírhassak... Már pár nappal előtte hangos susmákolásra figyeltem fel egy délután. Tudtam, hogy eljött az idő. Azaz még nem, csak mégis. Ott álltak a lányok es egyszerre szavalták a verset: Anyukám, anyukám találd ki...
Krisz megírta helyettük az anyák napi levelet, hogy jól elérzékenyüljek. Nem tudom mit gondoltak a gyerekek, hogy is van az, hogy anya egyszer boldogan nevet, fülig ér a szája, aztán meg ömlik a könnye?  
Természetesen pár nappal ezután az oviban is megvolt az ünnepség és le a kalappal: énekeltek, verseltek, mesejátékot adtak elő a kicsik és hozták a maguk készített ajándékokat. A szép perceket csak az árnyékolta be, amikor láttam, hogy egy fiúnak nem tudott eljönni az anyukája. Nem vette senki az ölébe, nem ölelgette meg senki a versek után.
Szeretem ezt az anyaság-ügyet, bár a mai napig átfut néha az agyamon, hogy milyen furcsa, hogy nekünk gyerekeink vannak, nem lehet, hogy a Marsról küldték hozzánk őket???!!!

Anya a Balkan Fanatik koncerten eresztette ki a fáradt gőzt:

Nyári tavasz

Tényleg megbolondult az időjárás. Nem csoda, ha Dana nem tudja követni, hogy mikor milyen ruhát kell felvenni, miért veszünk fel télikabátot márciusban és miért mehet oviba egy lenge strandruhában április közepén. Már az időjárás sem a régi...-mondanám, ha mondanék ilyeneket. Az is vicces, hogy a télen zöld karácsonyi kaktuszom most hozott két gyönyörű virágot.
Olyan sok mindenről tudnék/tudtam volna írni, de a nyárias tavasz miatt alig vagyunk itthon, esténként mindig megfogadom, hogy holnap majd írok, aztán....
A lényeg a lényeg. Jól vagyunk, a lányok aranyosak, sokat játszanak együtt, szerepjátékoznak, babáznak, gyurmáznak, vonatoznak, bújocskáznak, főznek...
Dorkából időnként előtőr a pankrátor éne es félelmetes dolgokat művel Danával. Fiúkat meghazudtolva birkóznak, harapás, karmolás, hajhúzás, rúgások, minden ami belefér.
 Dorka hihetetlen módon beszél.
-Játszunk anya! Én vagyok a hercegnő, anya a boribon.
- Beszélgessünk!- ül oda mellém.
-Gyere anya, várlak!-csalogat oda az ágyához alvás helyett.
-Add ide, lécci, lécci!
Minden átélt élményt újramesél, beleszövi, hogy "és akkor...." Élvezi, hogy beszél, hogy megértjük, hogy kíváncsiak vagyunk rá. Tisztán beszél és helyesen ragoz. Csak a múltidővel van gondban néha. Előfordultam, aludottam, kiborultam, bohócockodtam...
Dana pár hete Komáromban volt, megnézte a monostori erődöt Bandi papáékkal. Voltunk a szigeten gólyákat nézni, piknikeltünk a Kis Svábhegyen és részt vettünk az óbudai nap több koncertjén is. A kobuci kert is kinyitott. Dana bicajáról levettük a pótkerekeket, kiváncsi vagyok hogy ezzel a kevés gyakorlással mikorra fog megtanulni biciklizni.
Beindult a szezon Kisnémediben is, beüzemeltük a trambulint es a kosárpalánkot is.
Jól vagyunk. Nap nap után.

Mi vagy én április végen szerettem volna elutazni pár napra Krisszel kettesben. Nem jött össze, talán ennek a hiányát érzem néha. Néha. Amikor még EGY gyerek is sok. Amikor még egy GYEREK  is sok. Sokk.