Nagylány-program

Azaz inkább programsorozat, amelyben Danának ezen a nyáron része volt. Sokat voltunk együtt, de azért jutott arra is idő és figyelem, hogy Danának külön programot szervezzenek Bandi papáék vagy Krisztián. Mi (azaz inkább én) Dorkával irigykedtünk rájuk, de persze nagyon örültünk, hogy milyen jó nekik. Szerintem Dorka is így volt vele, hisz' ezalatt az idő alatt Anya-rabszolga csak Vele foglalkozott... Dorka lassan egy éves lesz és lételeme a mozgás. Nappal másfél-két órát alszik, a fennmaradó időt pedig arra használja hogy bejárja a környezetét. És ezt sem múzeumban, sem kisvasúton, sem cseppkőbarlangban, sem állatkertben nem lehet. Az is visszatartott bennünket, hogy Dorka az utolsó egy hónapban kétszer is beteg volt. Mindkétszer valószínüleg gyerekközösségben kaphatott el egy-egy vírust, amely legyengítette a szervezetét.(A betegségek alatt eszembe jutott, mennyit áradoznak az anyatej adta védelemről. Mintha nem védene az olyan nagyon. Mindenesetre mindkét betegségnél jól jött, hogy van, hiszen Dorka 5 napig SEMMIT nem evett, inni viszont hajlandó volt.) De térjünk vissza Danához. Nő. Nő a lába, a haja, mindene. És kész nő. Játék sminkkészletével kifesti magát, kopogos cipőben illeg-billeg. És okosodik. Egyik nap rókabábot tartok a kezemben, ő egy babával játszik. -Anya a róka hívja fel Panni babámat!-javasolja. -De Danus a rókáknak nincsen telefonjuk.-válaszolom. Kis gondolkodás után megszólal: -Jó, akkor hívja fel skype-n... És változatlanul jó kislány, nem hisztizik, nem sír feleslegesen. Na jó azért megsértődni eléggé szeret. De továbbra is lelkes mindenért és mindenhol jól érzi magát. -Mindennél jobban szeretlek téged Anya, meg a Dorkát..meg Apát!-mondta nekem a világ legtermészetesebb módján a lépcsőn lemenet. És akkor jöjjenek a képek: múzeumban:

barlangban:

kisvasúton:

buliban:

Állati képek az állatkertből:

És akkor a kicsi Dorkáról amikor még beteg volt:

És amikor meggyógyult: