Ez a címe annak a rajzfilmnek, amelyből még egy epizódot sem láttam, de el tudom képzelni, hogy miről szól. Szerintem Dóra egy nagyon ügyes kislány, aki egyfolytában jön-megy, keres valamit és felfedezi a világot. És ez nemcsak egy razfilm, hanem maga az élet. Dóri lányunk(akár így is hívhatnám...)11 hónapos és ha tehetné felfedező útra indulna a világ végére is. Nem ül meg a fenekén, nem játszik mert menni akar. Nem ül meg az etetőszékben, nem eszik mert menni akar. Nem lehet babakocsiba betenni mert menni akar. Nem marad meg az ölemben mert...Csak megy és megy segítséggel vagy anélkül, négykézláb vagy két lábon. Ez sokszor nagyon fárasztó, ám roppan szórakoztató is tud lenni. Ha akadályba ütközik vagy mi tereljük el egy üvegajtó/lépcső elől, akkor vesz egy nagy levegőt és sikít egy nagyot. BORZASZTÓÓÓ!
Egyébként Rubint Réka is megirigyelhetné Dorka lábizmait, mert amikor nem megy, akkor állva rugózik,táncol erősíti combizmait...
Két hetet nyaraltunk megint Kisnémediben, kiélveztük a medencét, ettük a friss barackot, szedret.
Sajnos az utolsó napokban Dorka belázasodott, haza kellett jönnünk. 5 napig tartó láz után megjelentek rajta a kiütések is...Nem evett,nem aludt, nem játszott és nem ment felfedező utakra. Sokat sírt, szopta az ujját és bújt az ölembe. Kicserélték a kicsi lányt.
Dana próbálta felvidítani, bohóckodott neki, játszani szeretett volna vele, de Dorkica (Dana találta ki ezt a becenevet) nem volt jó kedvében.
Abban reménykedünk, hogy Dana nem kapta el ezt a vírust. Neki különösen fontos, hogy egészséges legyen, hiszen pár hét múlva elkezdi az óvodát.
Elindult a visszaszámlálás. Nincs olyan nap, hogy ne gondolnék arra milyen lesz neki élete első napja, hete, hónapja az óvodában. És nem telik el úgy nap, hogy ne gondolnék arra, milyen lesz nélküle itthon. És indul a visszaszámlálás Dorottya első szülinapja felé.
Anyanya.Így hív engem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése