Anyák napja

Köszönet az ovinak, hogy csúsztatva tartják az Anyák napját, így lehetővé teszik, hogy a többgyermekes - szerencsés nyertesek is lássák kis porontyaikat. Olyan boldog vagyok, hogy két gyermekünk van! Hogy kétfelé kell szervezni, és persze kétfelé kell figyelni...ez utóbbi azért nem mindig egyszerű!
Dana hétfőn, Dorka szerdán siratott meg nyilvános helyen. Én már akkor könnyeztem, amikor megláttam őket bevonulni a szülők elé. Dana olyan nagylány már! Olyan szépen tudta a dolgokat, tudta mi mi után következik, figyelt Andi nénire, olyan nagyon kedves volt velem!
Dorka pedig...a koncentráció kiült az arcára, táncolt, szavalt, énekelt a többiekkel! Kriszta néniék kihozták a legtöbbet a vegyes csoportból. Annyira jó helyen van ott ez a kicsi lány! Annyira érzem, hogy szeretik!
Keresem a szavakat, hogy írjak valami nagy bölcsességet a végére, de nem jut eszembe semmi...
Semmi bölcsesség...
Csak egy érzés tör elő, ami úgy érzem örökre összeköt minket Anyákat. A rég elvesztett Nagymamámat, Anyut, engem és a lányokat.

Tavaszi szünet

Néha elviccelek azon, hogy a szünetek miatt lettem tanár. Persze ennek nincs köze a valósághoz mert amikor kisiskolásként sorba ültettem a babákat és feleltettem, naplót vezettem, eszembe se jutott, hogy ez a szakma milyen sok szünettel jár. Amióta anya vagyok külön értékelem, hogy ősszel, tavasszal is megpihenünk, feltöltődünk, hogy aztán újult erővel vágjunk bele a kamaszok nevelésébe, fejtágításába.
Hétvégékkel együtt tíz napot voltam/ voltunk itthon húsvét után. Nagyon- nagyon jól teltek a napok, és csak az utolsó vasárnap hagyta el a számat egy olyan mondat, hogy jövőre máshogy szervezem a szünetemet...
Voltunk a lányokkal BKV-zni...végigutaztunk Pesten minden járművel és megállapítottuk, mennyire szerencsések vagyunk, hogy kertvárosban lakunk, megkímélve magunkat a napi forgalomtól, zajtól és kipufogó gáztól. Négyesben ellátogattunk a Mezőgazdasági múzeumba és megnéztük a dzsungel kalandot. Sajnos Dorka nem annyira élvezte a kincskeresést, hamar elfáradt a tömegtől, élményektől. De megérte Őt cipelni mert Dana rendkívül élvezte. Ami mind a két lánynak bejött, az a Nemzeti Szinház melletti sövény labirintus. Ajánlom azóta is minden kisgyerekes családnak. Krisz hetek óta meséli Danusnak a Minotaurusz történetet, Dana csüng minden szaván, így evidens volt, hogy ellátogattunk egy igazi labirintusba...jól tettük!
Két új dolog is történt e héten, többször voltunk a ligetben található közlekedési parkban. Dana görkorival, Dodo biciklivel figyelte mikor vált zöldre a lámpa. És pizsi-partyt  szerveztünk, itt aludt Bodza, Orsi barátnőm lánya. A lányok egész nap játszottak, este együtt fürödtek és szó nélkül mentek aludni!
Dana es Krisz beiktattak egy közös délutánt, moziban, fagyizóban voltak amíg mi Dorkával egy szülinapon vettünk részt.
Sűrű, de nagyon jó kis hét volt, megfelelő arányban az itthon és máshol töltött órák száma. Jóvolt kilépni a napi rutinból és együtt lenni a lányokkal. Nagyon-nagyon örülök, hogy Krisz is ilyen sokat volt velünk, ez a legszuperebb programnál is fontosabb. Mert az a legfontosabb, amit pénzért nem tudsz megvásárolni. Az együtt töltött idő, egy közös nevetés, egy kézfogás.

Húsvét

Ahogy közeledett a Húsvét, úgy romlott el az idő. Ahogy egyre hidegebb lett, tudtuk, hogy közeledik a Húsvét. Vagy hogy is volt ez? Nagyjából úgy, mint tavaly.
A fiúk kint megnyitották a bogrács-szezont, a lányok bent a melegben beszélgettek. Egyedül a gyerekeket nem érdekelte az időjárás, ők szélben, hidegben kint akartak lenni, mindenhez volt kedvük. Apu és Krisz felállították a trambulint, hintát...remélem idén is jó sok időt töltenek majd benne/rajta  a lányok.
Már a szombati napot is kint töltöttük, együtt ettük Anyu isteni sonkáját. Gasztronómiai szempontból kiváló volt minden, a gulyás régóta nem volt ennyire finom, Anyu sütijeiről nem is beszélve!
Vasárnap jöttek Éviék, hétfőn a fiúk is meglocsoltak minket.
A Nyuszi idén is gazdag volt, sok szép ajándékot csempészett a fa alá.

Vasárnap

A küldetés neve: Geoláda keresés Piliscsabán.

Indulás: vasárnap délelőtt 10 óra.
Érkezés Piliscsabára:11 óra
Geoláda keresés : kb 1 óra
Templom megtekintés, pisilőhely-keresés : kb 10 perc.

A küldetés: sikertelen.

Az akció neve: Pázmány Egyetem megtekintés Pilisvörösváron.

Séta: kb 1 óra.
Futóverseny: kb 20 perc.

Az akció : sikeres.

A felderítés neve: Lángosozó keresés Óbudán.

Lángos befalása, retro üdítő elfogyasztása: kb 15 perc.

A felderítés sikeres.

A feladat neve: Délutáni csendes pihenő.

Alvás: kb 1,5-2 óra.

A feladat: sikeres.

Márciusi hétvége

Danusnak szegénynek szemölcsök nőttek a kezén, lábán, elvittük bőrgyógyászhoz. Fegyelmezetten tűrte ahogy a folyékony nitrogénnel / tiszta futurisztikus volt/ lefagyasszák neki. Kicsit azért el volt keseredve utána, mondtam is neki, hogy nem semmi, így hat és fél évesen már túl van vérvételen, ultrahangon, röntgenen, EKG n, foghúzáson és most a folyékony nitrogénen. Nem volt boldog a felsorolásomtól. Attól viszont igen, hogy a vizsgálat után kapott egy  szabadnapot,  Krisz vitte Gödöllőre. Sokszor írtam mar Danus mennyire jól érzi magát a nagyszülőkkel, mennyire szeret Anyuéknál vagy Bandi papáéknál lenni.
-Mindenhol jó, de legjobb otthon!- bölcselkedek hazatérve egy fárasztó nap után.
- Nem, nekem a legjobb Gödöllőn. - jön rögtön a helyesbítés.

Dorka ilyenkor ebben a 2-3 napban fokozott figyelmet kap, csak vele foglalkozunk, szervezünk neki programot. Szombatra kinéztem neki egy koncertet, ami telitalálat volt. Ciki v nem ciki, gagyi v nem gagyi / Dana szerint mindkettő.../ szereti Bíró Eszter : Állati zenés ABC - jét. Sosem fogom elfelejteni, ahogy ül az első sorban és le nem veszi a szemét az énekesről és a zenészekről.
Vasárnap aztán egyesítettük a lányokat és kimentünk Gödöllőre. Március 15. alkalmából volt lovasbemutató, felvonulás. Mi a kávéházi hangulatot a Sulyán cukrászdában idéztük meg. Nem volt forradalmi a hangulat, de volt  forró csoki és capuccino.
Múlt kedden Danussal elmentünk a Kerék suli nyílt napjára, tetszett neki, bár elég rendesen lefáradt a háromszor 45 perctől. Különösen jó volt, hogy Krisz és én is megtudtuk oldani, hogy ott legyünk. Én kivettem egy Anyanapot, Krisz is szabadnapot vett ki. Pár hete Ő rendelkezik a mukaóráival. De ez majd egy következő bejegyzés témája lesz!

Február

Nem szándékozom innentől kezdve csak havonta egy bejegyzést írni, csak így alakul. Nem mintha nem lenne miről írjak, nagyon is van. Bár a múltkor arra a kérdésre, hogy:- Mi újság veletek? rögtön rávágtam, hogy semmi. Aztán elkezdtem gondolkodni és rájöttem, hogy ez nem igaz. Sok minden történt velünk.
Kezdem rögtön azzal, hogy Dodóka és Krisztián egy szép vasárnapi napon beesett a Dunába. De tényleg. Kellemes kis Római-parti kavicsgyűjtögetésnek, lángosozásnak indult, aztán nem úgy alakult. A vizes kövön megcsúsztak, egyik balra, másik jobbra csúszott be a vízbe. Krisz szorította Dorka kezét, így ő nem tudta kivédeni az esést és arccal rázuhant a betonra. Felül a vér, alul a víz csorgott a gyerekről.Egy foga meglazult, de úgy néz ki megtartja még az íny egy-két évig...Tiszta horror.
Fogakkal egyébként sem állunk túl jól, Danának hetente kiesik egy. Lassan több füle van, mint foga.
Én politika ide-kormányrendelet oda-interaktívtábla nélkül is szeretek tanítani és magántanítványaim száma is nőtt.
Krisznél is változás történt, kb 4. hete sokkal közelebb dolgozik, mint előtte, pár perc alatt beér. :)
A lányok aranyosak és idegesítőek egyaránt, mikor melyik. Ahogy olvastam Kormos Anettnél, tényleg akkor a legdrágábbak, amikor alszanak.
Danának jól sikerült a táncvizsga, élvezi továbbra is a mozgást. Már Dorka is olyan mozdulatokat kanyarint itthon, hogy elképedünk! Dorkának többször is megünnepeltük a nevenapját, túl vagyunk a farsangon, nyílnak a tavaszi virágok.
Továbbra is éljen az élet!

Január

Régen nem szerettem ezt a hónapot, mert hosszú, és igazából nem történik semmi... Most már szeretem. Most már minden hónapot szeretek. Egy-két boldogtalan/ szomorú  sorsba botlottam az elmúlt időszakban, így ismét rájöttem, milyen nagy kincs az élet boldogan, lányokkal, Kriszestül együtt. És milyen jó nekünk. Persze nem csak nekünk.
Emlékeztetni kell magamat erre, bár sosem voltam az a pesszimista-borúlátó típus.
Úgyhogy örüljünk a mának, az esőnek, a hónak, latyaknak, új ruhának és a krumplifőzeléknek pörkölttel.

Danus jövő szeptembertől iskolás lesz. Kerek. Ezt mondta Kati néni a szülői értekezleten. Danussal minden rendben. Jajdejó. Próbáljunk meg olyan tanító nénit keresni,aki biztatja, erősíti őt. Ez volt az elbocsájtó szép üzenete az óvó néninek a csoportszoba ajtajában. Próbálunk...azaz nem is....abból választunk, amit kínálnak....Kriszta néni, Éva néni, Xy néni, nem tudjuk még ki lesz az, aki éppen a mi lányunknak lesz megfelelő....nem is lehet, hisz' ott lesz még Danán kívül 30 másik, más igényű kisdiák....
Mindenesetre Danus az Apja és a Nagymamák főztjének köszönhetően megüti súlyból és magasságból a szintet. Elbírja majd a denehézaziskolatáskát. Fogai hullanak és közben nő az új is. Be van oltva. Hat éves kölyökkutya.

Dodika is változik...főleg a haja! A göndör fürtöket lecsapta Brigitta fodrász és lett Dorkának nagy lányos frizurája. Dodinál a hízás nehezen megy / nyápic mint az anyja / ellenben nyúlik, mint a rétes...

Tiszta cirkusz van néha itthon....de most a ligetben is az volt! Családilag kivonultunk és megnéztük a cirkuszcsillagokat. Szenzációs előadás!
Kicsit várom a havat, jó lenne tényleg megélni a telet. Amikor ugyanis utoljára esett, éppen nem voltunk itthon.
Bár, nem baj, ha nem esik majd a hó. Szeretem az esőt, és a latyakot is, ugye? :)