2015. december 25., péntek

Nemakarokaludni

Most megint aktuális. Általában az. Ritkán van egy-két este, amit kivételnek tekinthetünk. Minden este, majdnem minden este megy a cirkusz. Dorka nem tud elaludni. Nem is erőltetjük neki este nyolckor, amikor Dana megy aludni. Dorka alszik az oviban, egyébként sem egy könnyen elalvó, igy nála kilenckor van a takarodó. Nagy luxus szerintem, hogy amíg én Danával beszélgetek, olvasok neki, addig Dodó az apjával teszi ugyanezt lent a nappaliban. Aztán, amikor én lejövök, hármasban tesszük ugyanezt. Aztán bevonulunk a hálóba, ott is olvasunk/beszélgetünk és kilenc fele átmegyünk Dana mellé. Ilyenkor már csak fejből mese van, suttogás, csend. Eddig a pontig Dorka egy tünemény, puszilgatja Kriszt, simogat engem, bújik, mint egy cica. Ez így is megy, addig, amíg adom a jó éjszakát puszit, hogy most már itt a vége. Ebben a pillanatban Dorkának kipattannak a szemei, kiveszi szájából a cumis ujjacskáját és elkezdődik...hogy:
-nem tudok elaludni
- éhes vagyok
-játszani akarok
-mesét akarok.
Ilyenkor csendben suttogva próbálom nyugtatni, esetleg még egy X. mesét elmesélek. De nem hagyja abba ilyenkor. Sőt! Ekkor kezdődik. Beszél, nyervákol, énekel, mondókázik és váltogatja a fent idézett ötleteit. Dana pedig itt szuszog mellette és forgolódni kezd.
A szép, csendes kérés, mellébújás, simogatás, puszilgatás nem használ. Erősödnek a hangok, a követelések, Dana egyre jobban mocorog.
Ilyenkor jön el a pillanat, hogy kihozzuk Dorkát a szobából és próbálunk keményebb eszközöket latba vetni, aminek persze mindig sírás, orditás, hiszti a vége. A szépen befejezett estének pedig vége. Ez megy hónapok óta. Nem tudjuk az okát, nem tudunk rá megoldást. Néha vannak könnyű elalvások, de ilyenkor mindig azt hiszem, hogy beteg lesz a kislány...:(

Ui: a délutáni alvás olyan, mint a mesében. No konfliktus, no problem.

2015. december 23., szerda

Advent

Dana szülinapja után, hipp-hopp itt a december, vele a Mikulás êsaz adventi készülődés. A lakás hétről hétre egyre zöldebb- pirosbb lett, előkerültek a koszorúk, angyalkák, gyertyák. Egy decemberi napon tartottak Dorkánal a karacsonyi műsort, kedvesek voltak a kicsik, énekeltek két dalt es átadták az általuk készített ajándékokat. Danusnál szmk tag vagyok, igy aktívan részt vettem a Mikulás ill. karacsonyi ajándékokban.
Minden jól sikerült, szerintem örültek a gyerekek, pedagógusok egyaránt. Dana itthon is kézműveskedett, készített hűtőmágnest, asztali mécsestartót. Egyébként is sokat szinez mostanában, már nincs hely az ajtókon a rajzainak. Többször sütöttünk mézeskalácsot, egyszer Andriséknál is voltunk édességet készíteni.
Danus kb a szünet eleje óta visszaszámol karácsonyig. Nagyon várja.



2015. december 7., hétfő

Dana szülinap

Készültünk,vártuk, visszaszámoltunk, eljött, elmúlt...de jövőre is lesz!!! Dana megöregedett... ( a gyerekbulin nem csak ő lett öregebb...mi, szülők is így éreztünk...:)
Olyan szép, nagy, okos hét évesünk van!!! Tudom,hogy túlzásnak tűnik, de én túlozhatok. És különben sem az.
Idén érdekes volt látni, hogy alakult a meghívottak névsora. Nem volt kérdés, Félix és Andris már többet jelent, mint óvodai barát, evidens volt, hogy a meghívottak között lesznek. Dana két barátnőt emleget szeptember óta. Sára és Bogi együtt jártak oviba, szeptember elején még szorosan összezártak,  Dana szomorkodott is eleget, hogy nem veszik be a játékba. ( de úgyis violettásat játszanak, azt meg nem ismerem...) Aztán nyitottak Dana felé és azóta mindig változik ki- kivel van/ nincs jóban. Igy történt, hogy bár Sára nagyon őrült a meghívónak, mire eljött a nov. 21. ,visszaadta a meghívót mert már nem barátok. Kész dráma!!! Szóval jött Bogi és Bodza.  Dorkával együtt hatan voltak a gyerekek, ideális létszám, tudtak párosával vetélkedni és nem szabadultak el az indulatok. Na jó, Andris bemosott egyet Félixnek, akinek majd ' elerett az orra vére,de hősiesen viselte a csapást.
Szóval szombaton megvolt a buli. Dana jól érezte magát és már alig várta a keddet, mert aznap ünnepeltük itthon Anyuékkal. Megkapta a rég' várt ajándékokat: bűvész doboz, elektromos fogkefe. Boldog volt , de kicsit elfáradt aznap este. Vasárnap összcsaládilag ebédelni mentünk kedvenc éttermünkbe.
Az iskolában is minden jól alakult, Dana éppen arra a hétvégére vihette haza az osztály maciját mert a héten ő volt a leg-leg-leg... Kell ennél több??? Hétfőre sütöttünk egy halom kekszet, tettünk a macira egy szülinapos csákót és úgy vittük vissza. Azon a héten volt a fogadó óra, gondoltam bemegyek kérdezek ezt -azt, bizonytalan voltam, hogy menjek - e? Gabi néni határozottan csak ennyit kérdezett: DANA miatt???? Dehogy jöjjön!!!. Nem dicsérek tovább, bár ez egy szülinapi bejegyzés. Mindene 90% felett, az osztályból benne van az elsők között tanulmányi eredménye, magatartása miatt. Pedagógus ivadék...
Krisztiánnak hála, hogy eszébe jutott,hogy éppen a születésnapján mentek el a Régió játékboltba, le vásárolni a rajzversenyen nyert ajándékutalványt . Dana magának egy ugató kiskutyát, Dodinak egy szép Anna figurát választott a Jégvarázsból. Ugye, nem kell mondanom, hogy Dorka mennyire beleszeretett, akarom mondani hisztizett a kutyusért...
És volt még egy élmény a héten, amit sose felejtek. Dorka Újpesten aludt, így volt egy szabad du- esténk hármasban. Ott tudtam lenni az adventi kézműves délutánon, aztán hazajöttünk, Danával beültünk a forró vízbe, Krisz pizzát rendelt, megnéztük az Agymanókat. És közben tényleg végig arra gondoltam, milyen jó nekünk, hogy hét éve megszületett nekünk Dana, akinél nem ismerek aranyosabb kislányt.