Kényszerpihenő

Már Danánál is megutáltam a 15.hónapban kapott MMR oltást. Rubeola, kanyaró és mumpsz vírusok ellen kapják a kicsik ezt a köztudottan legerősebb védőoltást. Mivel Danánál lázgörcs lett belőle, előre tartottam tőle mi lesz a Kicsinél. (mostanában Bandi papáék után mi is így hívjuk Dorkát, hogy A Kicsi...)
Szerdán kapta meg a lórúgást, csütörtökre megbetegedett. Persze ez még nem a védőoltás direkt hatása, csak legyengítette a szervezetét és felerősítette benne a betegséget. Egy kiadós légcsőhurut jelentkezett, amit sztem Danus hozott haza az oviból. Nála csak erős köhögés-orrfolyás volt, gyulladás nincs. Két doktornő is megvizsgálta a lányokat és annyi gyógyszert írtak fel, hogy akár patikát is nyithatnánk itthon. Persze Dana itthon maradt, szerencsére megtehetjük, hogy ne menjen az oviba betegen. Egyébként Danus változik, olyan kis-kamaszkorba lépett. Nem hallja meg, amit mondunk neki, ha meghallja, akkor meg az ellenkezőjét csinálja, amit kéne. Ha rászólok  ő rámszól, hogy hagyjam abba a beszédet. Idétlenkedik, felesel, olyan kajla lett. Elsik, nekimegy dolgoknak, leesik a székről...Mintha megnőtt volna keze-lába és ő nem érezné a határait. Nem tudom mi a jó módszer. Hagyni, hogy kicsit a fejünkre nőjjön és századszorra is elismételni, amit szeretnénk, vagy erőteljesebb hangot megadni és véget vetni a dolognak. Butaságokat csinál, csapkodja az ajtót, egyszerűen nem fogad szót. Meg is mondja, hogy egyik fülén be, a másikon ki. Bizonyára a szobafogság is közrejátszik, nem mozog eleget, nincs a levegőn. Nem is levegő az, ami kint van most, hanem valami sűrű szürke massza. Egyedül Dodókával a régi, kedves, figyelmes. Vetkőzteti, öltözteti és csokit, tetit alkudozik ki neki.
Dorka ügyesen bevette a gyógyszereket és nem mulasztotta el hozzátenni, hogy: doktor néni, poci, foga. Ezeket nézte, vizsgálta meg nála...

Sokat beszél, mégis a két kedvencem nála a NEM és az IGEN. Az elsőt hangosan, szinte kiabálva mondja, a másikat csendesebben, finoman, lányosan ejti ki.
Szóval elkapott minket a betegség hullám...remélem vége lesz hamar és minden a régi lesz, elpakolhatom a porrszívót.

Az oltás utáni 15. napon vagyunk, most már minden múlt idő. Volt három éjjel láz, éppen azokon a napokon, mint Danánál. Szerencsére görcsnek nyoma sem volt. Dana újra oviban, mi még itthon vagyunk, talán ma elmegyünk játszóházba már.
Dorka a héten több dologgal is meglepett. A kezébe adtam a kért banánt, mire megszólal: -nehéz.
Odanyomta a pocakját a fürdőkádhoz és azt mondja:-hideg.
Nem szeretem, nem kell nekem-mondja, ha vmi nem tetszik neki. És már többször szólt, hogy ka...ni kell és sikerült is beleprodukálni a bilibe. Szóval büszke vagyok rá, hiszen még csak 16 hónapos!!!
Danus továbbra is furcsán viselkedik, de óvónő barátnőm megnyugtatott, hogy teljesen normális életkori sajátosság. Na oké, de olyan jó kislány volt. Szóval, továbbra is kajla, de azért a miénk!!!

Ünnepek

Hagyományaink vannak. Ez már biztos. Karácsony környékén még inkább:
1.) Krisz dacolva a fel-felröppenő hírekkel (kevés a fa, nem szabad az utolsó napra hagyni) mindig 24-én veszi meg a fát
2.) Amíg Dana figyelmét eltereljük ő becsempészi a fát a lakásba és elmennek ketten a Vörösmarty térre (az se baj, ha azon a délutánon már semmelyik árus nincs nyitva)
3.) Ezalatt a Nagyszülők megérkeznek és amikor Danus megérkezik mindenki felsorakozik, ég a csillagszóró, szól a karácsonyi zene ( ha Anya nem felejti el bekapcsolni a magnót)
4.) Halászlét eszünk a la Éva mama és rántott halat a la Györgyi mama
5.) Sokáig együtt vagyunk, eszünk-iszunk és jól vagyunk.

Idén valami őrült hosszú ideig tartott az ajándékok kibontása. Nem akartak elfogyni a csomagok, hiába ettünk volna már, még mindig talált Dana egy-egy csomagot a fa alatt. Nem drága ajándékok voltak, hanem sok szép dolog egyenként szépen becsomagolva. A kapott játékok, könyvek, ruhák azóta beolvadtak a többi közé és türelmesen várják, hogy rájuk kerüljön a sor. A Barbie-s mesekönyv, a Böngésző, a furulya, a dinoszauruszos puzzle nagy sikert aratott.
Karácsony első napján Éviék jöttek el hozzánk. Kriszre hárult a vacsora főzés és le a kalappal előtte. Megtartom...A póréhagymaleves, a burgundi marha , a mustáros sült hús nagy sikert aratott.
26-án Gödöllőn voltunk, Danát ott is hagytuk a Nagyszülőknek, ő ott, mi itthon pihentük ki az ünnepnapokat. Sok jó filmet láttunk együtt és külön-külön is. Mostanában újra imádom a filmeket. teljesen kikapcsol, ahogy elrepít egy egész más világba, ahova néha vágyom, vagy ahonnan jó visszajönni.
Az óév is a szokásos malacsütéssel, pezsgőzéssel zárult. És tervekkel:

1.) Danus januártól az oviban alszik mert ebben a téli időszakban bonyolult nekem az ingázás Dodóval a kezemben.
2.) Dorkánál mérsékelni az anyatej fogyasztását, hiszen 16. hónapját is betöltötte és mindent megeszik (karácsony után falta a töltött káposztát.)
3.) Krisszel elmenni valahova kettecskén mert megérdemeljük :)))

Jelentem, hogy minden pontban történt előrelépés!!! csak így tovább és már itt sem vagyunk!

A lányok aranyosak, Dana éli a négyévesek érzelemdús, gondolkodós, mesés világát és okosodik. Valamelyik nap találós kérdéseket tett fel nekem és amikor végzett az összes állat leírásával, azt mondta, hogy nehezebb emberes és országos kérdések jönnek.
-Melyik az az ország, ahol fehérek az emberek, magyarul beszélnek és mi vagyunk azok???? Megfejtettem.
-És ahol franciául? Ezt is kitaláltam.
-És ahol almául??? Passz. Dana segített:ALMAORSZÁG!!!

Dorkával is komoly, hosszú beszélgetéseket folytatok:
Én: -Dodóka megugatott a kutya?
Ő:-Igen.
Én:-Megijedtél?
Ő:-Igen!
Én:-Nem szereted a kutyát?
Ő:- Cicc.
Én:-A cicát jobban szereted?
Ő:-(nevetve) Igen.

 

 

Sok mindent mond már és pár mondatot is: Dana ide ül. Dana ügyes. Dodó is. Baba csicsijja. Anyáé. Másikat. Eltűnt. Hol van?
És táncol, táncol, ahogy anno Dana csinálta. Két klasszikus megy nálunk most nagyon. A gumimaci és a riszálom úgyis-úgyis. Ajánlom mindenkinek 0-99 éves korig.
Itt kezdtük a menüsort:

Aztán a gyerekek le is mozogták:

Másnap együtt beautóztunk a városba:

Szilveszterkor a kisebb kiskorú Anyuéknál maradt, mi pedig bementünk a Váci utcába:

Eltelt az év. Nőnek a lányok...