Dodi, Doci. Így hívja magát mostanság ez az alig 8 kilós leányka. És én még mindig csak kapkodom a fejem. Viszi a hupikék törpikék matricát és megy a konyhaszekrényhez. Próbálja felragasztani:
ide, ide-hajtogatja.
Dorka a hasamban állandóan mocorgott, én sűrűn jártam a mosdóba, kórházba a következményektől. Élete első 3-4 hónapját végig sírta, sikította, nekem gyomorgörcseim és migrénes fejfájásaim (se előtte, se utána sosem) voltak. Aztán ahogy 11-12 hónapos lett, elkezdett beszélni. Nem babanyelven, hanem érthető szavakat, szókezdeteket mondott. Az elmúlt 5 hónapot végig kommentálta. Ez lehet az orális fixáció???? Beszél az autóban, etetőszékében, és elalvás előtt az ágyában is. Általában az aznap hallott új szavakat. Így amikor délelőtt babákat öltöztettünk egy órán át, délután pedig itt voltak a Nagyszülők, este 10kor Dorka a : bugyi, bandi, papa, mama szavakat ismételgette.
És akkor a teljesség igénye nélkül, csak, hogy ne felejtsük el:
andris, bandi, barni, néni, bácsi, anya, apa, mama, papa, dada, dodi, doci
bugyi, bibi,baba, eszti, autó
papu(cs), papa, pipi, pápá, pancsi
itt, ott, ide, oda,
répi, mandi, alma, bani
(sz)eme, orra, lábi, keze, arci, (f)üle
nem igen, jó, mesi, maci, boci, vau, cici (=cica), egér, kecs(ke)
teti(tej), (zs)epi, csicsi
Most ennyi jutott eszembe, de biztos van még, és talán most a délutáni alvás után is tanul egy-kettőt. Nem tudom, hogy magától hol tartana, de az biztos, hogy Danus nagyon húzza őt a fejlődésben. Szereti nagyon Danát. De lehet őt nem szeretni, amikor Édes kicsi Borsószememnek hívja a kishúgát?
Megint egy december. Hó elején csaptunk egy görbe ebédet Bandi papa 70. szülinapján, ahol mindkét lány jelesre vizsgázott, szépen ettek az étteremben, a karácsonyfa is csak majdnem dőlt rá Dorkára.
Járt az oviban és itthon is a Mikulás. Idén először nem mentünk be a Madáchba mikulásozni, de szerintem sok lett volna Danának. Most van csoki, azaz koki, ahogy Dorka hívja. Rá is jár Danus, aki kifejezetten önkiszolgáló lett mostanában az édesség/rágcsálnivaló fronton.
Továbbra is tombol a hercegnő-láz és a megsértődöm-vírus.
Krisztián sokat dolgozik és még mindig a Hullaszivaafárólt gitározza. Én meg vagyok. Megvagyok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése