2012. május 27., vasárnap
Dupla gyereknap
Egyik kedvenc filmünk az Időtlen időkig Bill Murray-vel. Ezen a hétvégén átéltük milyen lehet minden nap ugyanarra ébredni, ugyanazokat a dolgokat csinálni.
Történt ugyanis, hogy szombat reggel felkerekedtünk és kimentünk a Ligetbe. Ujjé a Ligetben nagyszerű! És az is volt. Danus horgászott, ugrálóvárazott és mivel bátran megmutatta fogait a fogászati buszban, cserébe kifestették az arcát. Tündérré varázsolták és egészen az esti fürdésig Oláh Daniella tündér volt. Délután Krisz meghívott minket fagyizni is, nagyon jó kis napunk volt. Aztán miután a gyerekek lefeküdtek, izgatottan néztük volna a gyereknapi fotókat, amelyeket a technika ördöge eltüntett. Sajnálkozás, bosszankodás után kitaláltuk, hogy még egyszer "megcsináljuk" a programot.
Dana arcára óriási mosoly került, amikor reggel megtudta, hogy ma is kimegyünk a Ligetbe, sőt mindent ugyanúgy kipróbálunk. Persze nem mondtuk neki, hogy a fényképek miatt van az egész, de erre majd rájön 20 év múlva. Reggeli után be a kocsiba, ki a Ligetbe és kezdődött (majdnem) minden előlről.
Szerencsére voltak újdonságok is de Danus semmi esetre sem hagyta volna ki az arcfestést.
Dorka hol babakocsiból, hol takaróról, de leginkább a kezemből szemlélte a kavalkádot és leginkább a délutáni fagyizásnak/tölcsérezésnek örült.
Sokszor érzem azt, hogy milyen szerencsés vagyok, hogy ennek a két lánykának az anyukája vagyok, de ma eszembe jutott, milyen jó lenne, ha néha belebújhatnék Dana bőrébe és egy napra én lennék a lányom.
És persze az is megfogalmazódott bennem, milyen jó, hogy egy-egy napot újra lehet élni...
Nem lehetne minden nap GYEREKNAP?
ugyan már KIRÁLYLÁNY!
Mindkét nap Dodó ébresztett minket:
Danus extra figurákat is bemutatott ugrálás közben:
A fagyi mindkét nap finom volt:
A kedvenc házi zenekarom:
Fárasztó ez a dupla gyereknap:
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése