Danával éljük a mindennapokat. Egyre inkább értékelem, hogy itthon lehetek vele, a reggelek lassan, nyugisan indulnak neki Krisszel vagy velem. Aztán délelőtt játszóház/játszótér vagy a lakás a helyszín.
A hét bizonyos,meghatározott napjait a 2-2 Nagyszülővel tölti. Ha éppen nem velük van, akkor beszél róluk, mesél az együtt megélt dolgokról, vagy szabadon ereszti a képzeletét és fantáziál. Mivel mindenkivel telefon kapcsolatban vagyunk Dana ottléte alatt, pontosan tudjuk mi történt, mi a valóság és mi a fantázia szüleménye. Például Dana egyik hétvégi gödöllői kiruccanása után kijelentette, hogy nem kell fürdeni, mert Bandi papa azt mondta. Nomegálljcsak.
Egyébként nagyon aranyos megjegyzései vannak. Anti papa mindig huncutkodik,míg Bandi papával jókat mókáznak.
Hogy ez mit jelent pontosan azt csak ő tudja.Én azt hittem sejtem a huncutkodás fogalmát, de amikor nézte a mesében a ravasz rókát, ahogy ellopja a kiscsibét és megszólalt, hogy: Huncutkodik, mint az Anti papa!- kicsit elgondolkoztam...
Dana minket is egy külön kis világból szemlél. Amikor kísérjük fel este a lépcsőn és ő megy elől, mi Krisszel utána, azt mondja ránk: Jönnek a barátaim!
Reggel ha megyünk le a lépcsőn és Krisz még ébredezik a szobában ezt is konstatálja:
-Anya, itthon van a barátod.Mondtam neki, hogy azért ennél kicsit többről van szó.
Anyító és Apító a barátok...
Kerek egész.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése