2010. december 27., hétfő

Karácsony

Ha lett volna nálam egy "megtelt" feliratú tábla, akkor azt 24-én este kitettem volna a lakásajtóra. Dana annyi ajándékot kapott, hogy egy ovis csoportnak is elég lett volna. Könyvek, Thomas mozdony, dupló, orvosi táska és még sorolhatnám. Dana is érezte, hogy sok a jóból, egyszercsak fogta magát és kiment az előszobába játszani az Apja sáros cipőjével és egy óriás cipőkanállal. Erre jegyezte meg frappánsan Bandi papa, hogy egy gyereknek néha a sz...s wc-kefe a legjobb játék.
Egyébként nagy volt a körítés az ajándékozás előtt. Krisz Danát elvitte a Vörösmarty térre,én itthon díszítettem a több, mint 2 méteres (juppijé!!!)fát.
Fa feldíszítve, Nagyszülők a szobában, csengő csilingel és jön be Dana. Ott volt a csoda a szemében. Estére nagyon elfáradt, minden mellébeszélés nélkül hazatessékelte a vendégeket: Évi mama megy Gödöllőre, Györgyi mama Újpestre-mondta félig a kanapén feküdve.
Mi Krisszel megnéztük a Karácsonyi ének című filmet, ahogy tavaly és azelőtt is tettük.
A Szenteste a Nagyszülőkkel, itthon telt, sok nevetéssel, finom ételekkel. Ahogy néztük Danát, aki Jutka nénire (mire másra???) táncol, átfutott az agyamon, hogy nem is kell több. Csak így együtt, egészségben, szeretetben.
25-én Petihez, 26-án Gödöllőre mentünk ebédelni.






És Dana művészi vénája is erősödött az ünnepek alatt. Egyik délelőtt mézeskalács sütéssel múlattuk az időt. Ő gyúrta, gyúrta a saját adagját, egyszercsak felkapott a tálcáról pár formát és odaragasztotta az ablakra. (nesze neked ablakpucolás...)

Én pedig megkaptam életem egyik legszebb ajándékát...

2010. december 12., vasárnap

Halász Judit

Dana születésnapjára koncertjegyet kapott. Nagyon-nagyon régen én is voltam Halász Judit koncerten, ezért(is) szerettem volna, ha Danus is részesül ebben az élményben. Így együtt feledhetelen volt. Mindketten élveztük. Dana azért mert élőben látta nagy kedvencét és hallotta az ismert dalokat, én meg azért, mert határtalan boldogság töltött el aznap reggeltől fogva, hogy ilyen aranyos, kedves kislányom van, mint Dana.
Hogy könnyes lett-e a szemem a Dal ugyanaz marad című számon?-Igen.
Táncoltunk-e Danussal a Szitakötőre?-Igen.
Ringattam-e az ölemben a Csiribiri alatt? -Igen.
Dana a búcsúdal alatt átadott Jutka néninek egy szál rózsát. Azt hittem más szülő is gondol erre, de csak mi voltunk ilyen szentimentálisak. Jobb is volt így. Bezsebeltem egy pár plusz dícséretet Danamanóra.
Mivel a koncerten tilos volt fotózni teszek pár nyári képet ebben a cudar időben talán jól fog esni...

http://www.tunewiki.com/lyrics/halasz-judit/a-dal-ugyanaz-marad-s855415.aspx