Karácsony

November végén volt Danáéknál az adventi kézműves délután, ahova idén már nem kellett Danát elkísérni.
-"A másodikosoknak már nincsenek ott a szüleik!"- tudatta velünk az iskolás.
A hazahozott ajándékok azt hittem inspirálnak majd minket további ajándékok készítésére, de nem így lett. Nyilván idő és nem kedvhiány miatt maradt el az itthoni ajándékgyártás.
Sűrű, de szép volt az advent. Dana Bandi papával megnézte a Pál utcai fiúkat és nagyon élvezte. Azóta is sokszor beszél róla, énekli a dalokat. Voltunk együtt is színházba, megnéztük Epert a Tündér Mírában. Ismét egy olyat darab, ami az egész családnak szórakoztató.
Másik nagy élmény volt, hogy Krisz kijött a lányokkal a Madách szalagavatójára. Táncoltam a tanári csapatban. A lányok élvezték a sok szép báli ruhát, jó sokáig tartott és már a kocsiban kókadoztak hazafele. (kicsit rossz néven vették, hogy én nem haza, hanem bulizni megyek est 10kor, de aztán megbékéltek)
Voltunk egy gyönyörű Diótörő előadáson is.
Karácsony előtt pár nappal megjött a nagy meglepetés, ugyanis a lányok elsők lettek egy rajzversenyen. "Cseréld le a szüleidet" volt a pályázat címe, a lányoknak tetszett az ötlet és annyi kiló szaloncukrot kaptak, ahány évesek. Együtt vitték el az aranyérmet és Danus életévét vették figyelembe, így 8 kiló(!!!) szaloncukor állt a házhoz.

A karácsony szépen telt, sok ajándékkal, meglepetéssel, finom ételekkel. A két ünnep között a lányok kint voltak Gödöllőn, ez nekünk nagy kikapcsolódást jelentett. Itthon voltunk, társasoztunk, mászkáltunk, pihentünk.
Feltöltve kezdtük az új évet.

Dana szülinap

Húúú, de régen volt, és milyen jó volt...
Dana november végi szülinapja előtt már kb 2 hónappal elkezdtünk ötletelni,hogy milyen helyszínt válasszunk. eddig ugye itthon tartottuk a két lány minden szülinapját, idén azonban olyan sok név kerül fel a meghívandók listájára és később a meghívókra, hogy a külső helyszín mellett döntöttünk.
Már a buli kezdetekor láttuk, hogy milyen jól döntöttünk. Jöttek a vendégek és rögtön mentek/szaladtak be a játszóházba. Dana már az első 10 perc után kipirosodott a futkosástól, ugrálástól. Minden klappolt, finomak voltak a szendvicsek, a rágcsálnivalók is szépen fogytak. Senki nem veszett össze senkivel, senki nem sérült meg. Majdnem 8 óra volt, mire elindultunk hazafelé egy boldog, kifáradt kislánnyal és egy még boldogabb nyolc éves nagylánnyal.
Másnap Nagyszülőkkel ünnepeltünk és éttermeztünk.

S, hogy milyen Dana 8 évesen? Olyan, mint eddig . Aranyos, jószívű, okos kislány.
Nagyon nagyon jó nekünk Vele.