Dorka 5

Már augusztus közepén elektronikus módon kipostáztuk a meghívókat, hogy biztos mindenki ráérjen szeptember elején. Így is volt. Majdnem....csak Noéminak nem volt jó az időpont,de Aliz, Ilka, Vera, Julcsi plusz a nagy testvér Bori, Norina, Máté itt voltak a zsúron. Dorka nagyon boldog volt a sok kis ovis barát jelenléte miatt. Terveztünk előre, készültünk feladatokkal, zenével, vacsorával. Jól sikerült a buli, szuper csajos ajándékokat kapott a kiscsaj. Mivel pénteken mi is felköszöntöttük a szülinapost,  és természetesen az oviban is ünnepeltek, a vasárnapi nagyszülős fülhúzás már egy kicsit sok volt neki...miután hazajöttünk az étteremből, felment a szobájába játszani, a tortára /4. / épp csak ránézett.
Dorka sokat változott az elmúlt időben. Már nincs az a küzdés a lefekvésnél, mint volt régen. Sokat tud már a világról, és néha meglepő módon látja át a dolgokat. A göndör fürtjei is kiegyenesedtek.:)
Krisszel sokszor nagy szimbiózisban vannak: Apuci így, Apuci úgy....
Sokszor azonban belebújik a kis ördög és szófogadatlan, sőt bele nevet az ember arcába, ha számon kéri. Sokszor biztos a fáradtság az oka, meg talán az, hogy kevesebbet foglalkozunk vele, mint eddig. Együtt vagyunk, együtt visszük hozzuk az oviból Krisszel, de a délutánok olyan gyorsan elrepülnek, hogy nincs meg az az érdemi idő, ami nyáron hatványozottan megvolt és amire Neki és nekem is szükségem lenne.
Dorka elkezdett művészi tornára járni, amit nagyon élvez. Azt hiszem nekivaló külön órát sikerült találnunk. Már az első perctől megy be a terembe, vissza se néz, önálló, határozott. Dana ebben a korban ki se jött a szoknyám mellől, szó se volt róla, hogy egyedül bemenjen egy foglalkozásra.
Nem egyformák,nagyon nem:)
A szeptember gyorsan elszállt, voltunk szülinapokon és még Némedibe is sikerült egy szép hétvégét eltöltenünk.