December 20-án megkezdtük a közös téli szünetünket. Vasárnap délelőtt megnéztük a Vuk című musicalt a Madách színházban. Lenyűgözőek azok a színházi darabok, amelyek egyszerre nyújtanak élményt gyerekek és felnőttek számára. A három éves Dorka szájtátva nézte végig a két felvonásos darabot és mi is élveztük a színészi játékot. Dorka egy igazi hős volt mert előző éjszaka óta fülgyulladással küzdött. A vastaps után irány a Heim Pál, aztán a patika. Szerencsére pár nap alatt lehúzódott a gyulladás, bár a köhögéssel a mai napig küzd.
24-én délelőtt egy nagyot játszótereztek a csajok Krisszel, ezalatt én itthon tettem-vettem, takarítottam, csomagoltam. Bevált a terv, a friss levegő megtette hatását, a lányok hamar elaludtak ebéd után, így mi kényelmesen fel tudtuk díszíteni a fát. Idén Krisz igazán szép fát választott, abszolút a lakásra szabott...magas, sudár...gyönyörű!!!
A délutáni alvás után volt a tripla meglepetés: a feldíszített fa, és a négy nagyszülő. A lányok álmos/ bújós fejjel kezdtek, aztán az ajándékok láttán rögtön felébredtek!
Idén Jégvarázsos volt jó pár ajándék, nagy sláger volt idén...
Másnap Éviékkel, harmadnap Gödöllőn ünnepeltük, ettünk, ittunk, beszélgettünk.
És ráadásként 27-én reggelre fehér hó borította a kertet. A lányok szeme úgy csillogott, amikor meglátták, mintha kaptak volna egy plusz ajándékot.
Amennyire tudtuk kihoztuk a két centis hóból a legtöbbet, délelőtt és délután is szánkóztunk.
Krisz nagyon betalált az ajándékával, hasznos, kedves dolgokat kaptam tőle, de azt hiszem az enyém is jól sült el.
Jövőre legyen minden ugyanilyen!!!!!!!!!!!!!!!!!
2014. december 30., kedd
2014. december 24., szerda
Hálaadás
Nem, nem lettem hirtelen vallásos és nem kezdek el ódákat zengeni hitről és szeretetről. Csak már egy ideje érik bennem az érzés, hogy megállapítsam milyen szerencsésnek érzem magam. Hogy visszagondolva az elmúlt évre, milyen jó évünk volt. Nem tudom, hogy van e benne valami, mindenesetre én elhiszem, hogy igen...egyszer hallottam, hogy amilyen az ember szilveszter estéje, olyan lesz a rákövetkező éve, az lesz rá a jellemző.
Nagyon jó kis utazgatós évünk volt. Nem utaztunk messzire, nem utaztunk hosszú időre, de minden egyes nap emlékezetes marad számunkra.
Ahol van kisgyerek a családban az biztos, hogy tudja, hogy a felnőtteknek mennyire nehéz beszélgetni, milyen nehéz nem játékokról beszélni, vacsora közben nem épp egy szerepjátékot játszani, milyen nehéz összetett mondatokat kimondani.
Ezért fontos néha a gyerek mentes társaság. Hogy az elkezdett mondatokat be lehessen fejezni, hogy meg lehessen fogni a másik kezét, hogy érezzük/ éreztessük a társunkkal, még mindig ugyanolyan fontos számunkra.
Tavaly Krakkó főterén mondtunk egymásnak BUÉK-ot és kívánunk egymásnak sok utazást!
A lengyel útról hazafele volt egy újévi sorsolás, amin Krisz megnyerte a fődíjat. Élményszánkózás Semmeringen. Szánkózni nem szánkóztunk, viszont egy napot síeltünk egy csodaszép napsütéses napon. Aztán elkezdtük tervezni a párizsi utat...
11 éve szerveznek az iskolai német tanárok adventi utat Bécsbe. Együtt még nem voltunk, így egy kis rábeszélés után Krisz is ráállt és egy napot eltöltöttünk a sógoréknál. És milyen jó volt! Hideg volt, fáztunk, de mi csak mentünk - mentünk mint Kudlik Juli a deltában.
Ezek a napok most már örökre megmaradnak nekünk.
Sosem fogom elfelejteni a készülődést, a pakolást, a síelés közbeni hideg sört, a párizsi bagett ebédjeinket, a bécsi forralt bort.
Egy-egy útról abszolút feltöltődéssel érkeztem meg, így sokáig nem zavart utána a belém fojtott szó :)
Akik nélkül ezek a kiruccanások nem valósulhattak volna meg : a nagyszülők. Köszönet és hála érte, hogy vannak, és hogy ilyenek, amilyenek :)
Nagyon jó kis utazgatós évünk volt. Nem utaztunk messzire, nem utaztunk hosszú időre, de minden egyes nap emlékezetes marad számunkra.
Ahol van kisgyerek a családban az biztos, hogy tudja, hogy a felnőtteknek mennyire nehéz beszélgetni, milyen nehéz nem játékokról beszélni, vacsora közben nem épp egy szerepjátékot játszani, milyen nehéz összetett mondatokat kimondani.
Ezért fontos néha a gyerek mentes társaság. Hogy az elkezdett mondatokat be lehessen fejezni, hogy meg lehessen fogni a másik kezét, hogy érezzük/ éreztessük a társunkkal, még mindig ugyanolyan fontos számunkra.
Tavaly Krakkó főterén mondtunk egymásnak BUÉK-ot és kívánunk egymásnak sok utazást!
A lengyel útról hazafele volt egy újévi sorsolás, amin Krisz megnyerte a fődíjat. Élményszánkózás Semmeringen. Szánkózni nem szánkóztunk, viszont egy napot síeltünk egy csodaszép napsütéses napon. Aztán elkezdtük tervezni a párizsi utat...
11 éve szerveznek az iskolai német tanárok adventi utat Bécsbe. Együtt még nem voltunk, így egy kis rábeszélés után Krisz is ráállt és egy napot eltöltöttünk a sógoréknál. És milyen jó volt! Hideg volt, fáztunk, de mi csak mentünk - mentünk mint Kudlik Juli a deltában.
Ezek a napok most már örökre megmaradnak nekünk.
Sosem fogom elfelejteni a készülődést, a pakolást, a síelés közbeni hideg sört, a párizsi bagett ebédjeinket, a bécsi forralt bort.
Egy-egy útról abszolút feltöltődéssel érkeztem meg, így sokáig nem zavart utána a belém fojtott szó :)
Akik nélkül ezek a kiruccanások nem valósulhattak volna meg : a nagyszülők. Köszönet és hála érte, hogy vannak, és hogy ilyenek, amilyenek :)
2014. december 7., vasárnap
Szülinapok
Aug.28, szept.9, okt.28, nov.24: Krisz-Dorka-Ági-Dana-40+3+40+6
Érdekes, hogy így egymás után következnek a szülinapok. Dorka és Krisz szülinapja is meleg napra esett, így mindkettőt szabadtéren is megünnepeltük. Dorkáét napközben a telken, Kriszét éjszaka egy romkocsmában.
Dorka harmadik szülinapjára persze szerveztünk zsúrt is, elég nagy volt a felfordulás, bár akkor még nem tudtuk mi vár ránk Danus buliján...
Az én szülinapom is felejthetetlen marad, nagyszülőstül ebédeltünk a Sípos Halászkertben és pár napra rá Krisz "bosszúból" meglepetésbulit szervezett nekem egy belvárosi szórakozóhelyen. Azt, hogy hajnalig táncoltunk a többiekkel még most is nehéz elhinnem, pedig így volt!
Dana kapott egy bónusz ajándékot, egyik hétköznap délelőtt moziba mentünk és együtt ebédeltünk, nagyon-nagyon jó volt így ketten lenni.
Próbálok egyensúlyozni és mindkét lánynak szervezni olyan programokat, ahol a felnőtt csak rá figyel. Így volt Dana Operában Bandi papáékkal, moziba velem. Dorkával megnéztük nemrég a Kippkopp-ot bábszínházban, Apuval ősszel cirkuszban voltak ketten.
Drága Lányaink!
Kívánunk Nektek nagyon sok boldog születésnapot!
Maradjatok ilyen aranyosak és szeressétek úgy egymást mint eddig!
Anya és Apa, akik Titeket mindennél jobban szeretnek.
Érdekes, hogy így egymás után következnek a szülinapok. Dorka és Krisz szülinapja is meleg napra esett, így mindkettőt szabadtéren is megünnepeltük. Dorkáét napközben a telken, Kriszét éjszaka egy romkocsmában.
Dorka harmadik szülinapjára persze szerveztünk zsúrt is, elég nagy volt a felfordulás, bár akkor még nem tudtuk mi vár ránk Danus buliján...
Az én szülinapom is felejthetetlen marad, nagyszülőstül ebédeltünk a Sípos Halászkertben és pár napra rá Krisz "bosszúból" meglepetésbulit szervezett nekem egy belvárosi szórakozóhelyen. Azt, hogy hajnalig táncoltunk a többiekkel még most is nehéz elhinnem, pedig így volt!
Dana kapott egy bónusz ajándékot, egyik hétköznap délelőtt moziba mentünk és együtt ebédeltünk, nagyon-nagyon jó volt így ketten lenni.
Próbálok egyensúlyozni és mindkét lánynak szervezni olyan programokat, ahol a felnőtt csak rá figyel. Így volt Dana Operában Bandi papáékkal, moziba velem. Dorkával megnéztük nemrég a Kippkopp-ot bábszínházban, Apuval ősszel cirkuszban voltak ketten.
Drága Lányaink!
Kívánunk Nektek nagyon sok boldog születésnapot!
Maradjatok ilyen aranyosak és szeressétek úgy egymást mint eddig!
Anya és Apa, akik Titeket mindennél jobban szeretnek.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)