Már régen beírtuk a naptárba, hogy Dana hosszúhétvégézik Gödöllőn. Pénteken nevelés nélküli nap volt az óvodában, így egyértelmű volt, hogy Dana nem itthon tölti a szabadságát. Ahogy szokott lenni, Bandi papa csütörtök délben elvitte az unokát. Amikor kérdezte egyik barátnőm, hogy mit fogunk csinálni Dorkával, rávágtam, hogy SEMMIT, hiszen nem volt semmi betervezve, nem akartunk Danus nélkül különleges programot csinálni. Amikor a hét elején kérdeztem Bandi bácsit (a lányok így viccelnek a Nagypapával), hogy Ők hárman mit csinálnak, mondta, hogy SEMMI különöset, csak a szokásos programok lesznek.
Eltelt ez a négy nap és vasárnap összegeztem magamban, hogy a gödöllői semmi és a budapesti semmi nagyon is VALAMI. Egy csomó jó dolgot csináltunk Dorkával és minden percét élveztem. Mióta rádöbbentem, hogy szeptembertől ovis lesz Ő is, még fokozottabban próbálom kiélvezni a Vele töltött időt.
Voltunk villamosozni, utaztunk a 17-esen oda-vissza csak úgy céltalanul. Ezzel régi vágya vált valóra Dodónak mert bár rendszeres busz-és metróutas hiányzott neki a villamos. Voltunk drogériában vásárolni és választhatott szappant. Szintén az egyik kedvenc program ez, nyitogatja, szagolgatja a flakonokat, teljesen csajszisan viselkedik. Növényeket ültettünk át és voltunk vendégeskedni illetve Krisszel biciklizni a kisállatkertbe a Szigeten. Aztán piacoztunk és vasárnap testközelből (azaz Dorka leginkább az ugrálóvárból) drukkoltunk Krisznek a sokadik fél maraton lefutásához. Eddigi legjobb eredmény: 1:47:14!
Még volt egy közös bevásárlás is vasárnap. És amíg Dodó aludt, kihasználtam az időt: filmeket néztem!!!
Danusék is jól érezték magukat, voltak a Boncsokban, fagyizni és megnézték a gödöllői botanikus kertet, benne a híres Vackor fával.
Amikor vasárnap beült az autóba a szokásos :
-Milyen volt Gödöllőn? kérdésre azonnal jött a válasz:
-Extra szuper jó. Gödöllő az első otthonom!!!!!!
NEM SEMMI!!!!!!!!!!!!!!!!
