Karácsony

December 20-án megkezdtük a közös téli szünetünket. Vasárnap délelőtt megnéztük a Vuk című musicalt a Madách színházban. Lenyűgözőek azok a színházi darabok, amelyek egyszerre nyújtanak élményt gyerekek és felnőttek számára. A három éves Dorka szájtátva nézte végig a két felvonásos darabot és mi is élveztük a színészi játékot.  Dorka egy igazi hős volt mert előző éjszaka óta fülgyulladással küzdött. A vastaps után irány a Heim Pál, aztán a patika. Szerencsére pár nap alatt lehúzódott a gyulladás, bár a köhögéssel a mai napig küzd.
 24-én délelőtt egy nagyot játszótereztek a csajok Krisszel, ezalatt én itthon tettem-vettem, takarítottam, csomagoltam. Bevált a terv, a friss levegő megtette hatását, a lányok hamar elaludtak ebéd után, így mi kényelmesen fel tudtuk díszíteni a fát. Idén Krisz igazán szép fát választott, abszolút a lakásra szabott...magas, sudár...gyönyörű!!!
A délutáni alvás után volt a tripla meglepetés: a feldíszített fa, és a négy nagyszülő. A lányok álmos/ bújós fejjel kezdtek, aztán az ajándékok láttán rögtön felébredtek!
Idén Jégvarázsos volt jó pár ajándék, nagy sláger volt idén...
Másnap Éviékkel, harmadnap Gödöllőn ünnepeltük, ettünk, ittunk, beszélgettünk.
És ráadásként 27-én reggelre fehér hó borította a kertet. A lányok szeme úgy csillogott, amikor meglátták, mintha kaptak volna egy plusz ajándékot.
Amennyire tudtuk kihoztuk a két centis hóból a legtöbbet, délelőtt és délután is szánkóztunk.
Krisz nagyon betalált az ajándékával, hasznos, kedves dolgokat kaptam tőle, de azt hiszem az enyém is jól sült el.
Jövőre legyen minden ugyanilyen!!!!!!!!!!!!!!!!!

Hálaadás

Nem, nem lettem hirtelen vallásos és nem kezdek el ódákat zengeni hitről és szeretetről. Csak már egy ideje érik bennem az érzés, hogy megállapítsam milyen szerencsésnek érzem magam. Hogy visszagondolva az elmúlt évre, milyen jó évünk volt. Nem tudom, hogy van e benne valami, mindenesetre én elhiszem, hogy igen...egyszer hallottam, hogy amilyen az ember szilveszter estéje, olyan lesz a rákövetkező éve, az lesz rá a jellemző.
Nagyon jó kis utazgatós évünk volt. Nem utaztunk messzire, nem utaztunk hosszú időre, de minden egyes nap emlékezetes marad számunkra.
Ahol van kisgyerek a családban az biztos, hogy tudja, hogy a felnőtteknek mennyire nehéz beszélgetni, milyen nehéz nem játékokról beszélni, vacsora közben nem épp egy szerepjátékot játszani, milyen nehéz összetett mondatokat kimondani.
Ezért fontos néha a gyerek mentes társaság. Hogy az elkezdett mondatokat be lehessen fejezni, hogy meg lehessen fogni a másik kezét, hogy érezzük/ éreztessük a társunkkal, még mindig ugyanolyan fontos számunkra.
Tavaly Krakkó főterén mondtunk egymásnak BUÉK-ot és kívánunk egymásnak sok utazást!
A lengyel útról hazafele volt egy újévi sorsolás, amin Krisz megnyerte a fődíjat. Élményszánkózás Semmeringen. Szánkózni nem szánkóztunk, viszont egy napot síeltünk egy csodaszép napsütéses napon. Aztán elkezdtük tervezni a párizsi utat...
11 éve szerveznek az iskolai német tanárok adventi utat Bécsbe. Együtt még nem voltunk, így egy kis rábeszélés után Krisz is ráállt és egy napot eltöltöttünk a sógoréknál. És milyen jó volt! Hideg volt, fáztunk, de mi csak mentünk - mentünk mint Kudlik Juli a deltában.

Ezek a napok most már örökre megmaradnak nekünk.
Sosem fogom elfelejteni a készülődést, a pakolást, a síelés közbeni hideg sört, a párizsi bagett ebédjeinket, a bécsi forralt bort.
Egy-egy útról abszolút feltöltődéssel érkeztem meg, így sokáig nem zavart utána a belém fojtott szó :)
Akik nélkül ezek a kiruccanások nem valósulhattak volna meg : a nagyszülők. Köszönet és hála érte, hogy vannak, és hogy ilyenek, amilyenek :)

Szülinapok

Aug.28, szept.9, okt.28, nov.24: Krisz-Dorka-Ági-Dana-40+3+40+6

Érdekes, hogy így egymás után következnek a szülinapok. Dorka és Krisz szülinapja is meleg napra esett, így mindkettőt szabadtéren is megünnepeltük. Dorkáét napközben a telken, Kriszét éjszaka egy romkocsmában.
Dorka harmadik szülinapjára persze szerveztünk zsúrt is, elég nagy volt a felfordulás, bár akkor még nem tudtuk mi vár ránk Danus buliján...
Az én szülinapom is felejthetetlen marad, nagyszülőstül ebédeltünk a Sípos Halászkertben és pár napra rá Krisz "bosszúból" meglepetésbulit szervezett nekem egy belvárosi szórakozóhelyen. Azt, hogy hajnalig táncoltunk a többiekkel még most is nehéz elhinnem, pedig így volt!
Dana kapott egy bónusz ajándékot, egyik hétköznap délelőtt moziba mentünk és együtt ebédeltünk, nagyon-nagyon jó volt így ketten lenni.
Próbálok egyensúlyozni és mindkét lánynak szervezni olyan programokat, ahol a felnőtt csak rá figyel. Így volt Dana Operában Bandi papáékkal, moziba velem. Dorkával megnéztük nemrég a Kippkopp-ot bábszínházban, Apuval ősszel cirkuszban voltak ketten.


Drága Lányaink!

Kívánunk Nektek nagyon sok boldog születésnapot!
Maradjatok ilyen aranyosak és szeressétek úgy egymást mint eddig!

                                             Anya és Apa, akik Titeket mindennél jobban szeretnek.

Évkezdés

Az úgy volt, hogy szeptember elsejétől elkezdtük az évet, a tanévet, a szorgalmi időszakot, a komoly munkát, az ovit, a beszoktatást, a táncot...most hirtelen nem jut más az eszembe. És el kellett, hogy teljen pár hét, be kellett, hogy csússzon pár hiba, hogy elmondhassam a rendszer így több mint két hónapos bejáratás után hibátlanul működik!!!!Hurrá!!!

Kezdjük az aprónéppel. 

Dorottya megkezdte pályafutását a Mókus csoportban és kikapott két olyan kedves, aranyos óvónénit, hogy az első perctől fogva biztos voltam itt jó helye lesz neki. Pár nap alatt beszokott és a második héttől pedig ott is alszik az oviban. Három hónap alatt egyszer volt másik ruhában, mint ahogy reggel öltözött. Pancsolt a csapnál és lespriccelte magát. Szóval, nem volt véletlenül, izgalomtól való bepisilés, se semmi!!! Vegyes csoportba jár, 15 nagy kapott 8 mini leánykát. Dorka a legkisebb. Dorkát 2-3 nagyfiú úgy babusgatja, mint ahogy hercegnőket még sosem. Kísérgetik. Fésülik. Etetik. Öltöztetik. És meghívják a hatodik (!) szülinapi bulijukba!!!

Danus kevésbé volt lelkes az első hetekben, de ő már csak ilyen...Továbbra is nehezen indul el, nehezen szakad el a reggeli mesenézéstől, de ha már ott van jól érzi magát, néha még szemrehányást is tesz, hogy korán érkeztem délután. Újraindult a Tánciskola, ezúttal heti négy órában, néptánc és balett oktatással kiegészülve.

-Jó volt a tánc Dana?

-Nem, (nevet)de azért akarok járni!

Megint készülnek bemutatóra, Danán látszik, hogy élvezi. Biztos, hogy kötődése/érzéke van ehhez a komolyabb műfajhoz. Bandi papáékkal ismét ellátogattak az Operába, ahol élvezte a Coppélia előadást.

Mi jól vagyunk, én nagyon élvezem a tanítást, nagyon jó volt visszamenni a Madáchba.

Heti három alkalommal Krisz viszi reggel a lányokat oviba és egyszer ő megy Danával a délutáni táncra. Apu hétfőnként kíséri Danust táncolni. Dana heti kétszer jár logopédiára, én heti egy délután kosarazok. Krisz kétnaponta esténként fut. Dorka és Dana is heti egyszer az oviban tornázik. 

Néha mindenki itthon van egyszerre:)

Eddig még mindenki és minden táska/cipő/tornaruha a helyén volt :)

Nyárutó

Amíg mi gall földön jártunk a lányok külön-külön nyaraltak. Danus Zebegényben Bandi papáékkal, Dorka Kisnémediben Anyuékkal. Én szeretem ezt a megoldást, úgyis egész évben együtt vannak, rájuk fér (főleg Danusra) , hogy néha két felnőtt csak Rájuk figyeljen. Anyu különösen jó megfigyelő, papírra is vetette Dorottya egy-egy telken töltött napját:
08.22:
Fél 9kor kelés, reggeli
süt a nap, úgy látom egyre jobban hiányzik az anya.
ebéd: paradicsomleves, de az nem kellett, utána túrógombóc
vacsora finomfőzi, kemény tojással, papával szalonna, paradicsom, paprika...

Aztán amikor hazaértünk összeszedtük Dorkát és mentünk Zebegénybe Danához, hogy eltöltsük a nyár utolsó egy hetét négyesben. Ezt már nyár közepén kigondoltuk, de nem számoltam/unk azzal, hogy:
-nem nyár lesz nyáron, hanem ősz
-visszamegyek a Madáchba, és augusztus utolsó hetében már be kell járni
-Krisz azon a héten lesz 40 éves és meglepetésbuli készül neki.
Így kimentünk és másnap hazajöttünk!
Azóta pedig szaladnak a hetek!
És persze a változásokról majd legközelebb mert van bőven írni arról, hogy:
-Dorka ovis lett,
-Danus heti négy órában táncol,
-félállásom van  a gimiben,
-Krisz 40 éves lett és csak fut és fut...

Jövőre jobban időzítjük ezt a Zebegényt....:)

Pá! Rizs

Romantika, nevetés, croissant, izomláz, selfiek, metró, impresszionisták, panoráma, kagyló...
Párizs, Párizs, Párizs. Álomút, ahol minden úgy sikerül, ahogy szeretnénk.
Hét nap a kedvenc városom/városunkban, ahova bármikor visszamennénk Krisszel.
FELEJTHETETLEN szülinapi ajándékot sikerült kitalálnunk egymásnak.

Paris, je t'aime toujours!
Krisz, je t'aime toujours!

Trió

Mint már írtam, idén nagyon jól alakul a nyarunk. Olyan szempontból is, hogy a lányok sok időt töltenek velünk/velem ( mert Krisz nem kap felmentést a munka alól) és sokat vannak mindkét nagyszülőnél együtt és külön- külön. Ismerős anyuka mondta, hogy szerinte nem jó ha a gyerekeket "szétszakítják" nyaraláskor. Szerintem nem így van. Nálunk mindketten nagyon élvezik ha csak rájuk irányul a két felnőtt figyelme, bár ezt még csak Dana tudja megfogalmazni. ( meg is teszi :))
Ha jobban belegondolok ez így természetes, hiszen a nem túl nagy korkülönbség miatt elég sok időt töltenek együtt, azonos az életritmusuk. Kell néha egy kis szingliség!
Bandi papa és Évi mama maximálisan tudják biztosítani Danus függetlenségét olyan programokkal, amelyek számunkra sokszor nem megvalósíthatók és csak messziről ( és a telefonból) csodáljuk hogy éppen mit csinálnak, hol vannak.
Ha Dana elhagyja Óbudát es  Bandi papával célba veszik Gödöllőt tudom, hogy mindig gazdag és változatos program várja őt de a jövés-menés mellett mindig marad idő otthoni ejtőzésre, társasozásra is. Idén nyáron ilyen volt például  Domonyvölgy, Balatonfüred, a hangverseny a kastélyban, a barokk kastély napok...
E sorozatból kiemelkedett Füred, ahol Danus nagyon jól érezte magát. A szálloda olyan programokat kínált, amelyekben még nem volt része, és bár néha nyuszi módra viselkedett az idegen helyen, örök élmény marad.
Sajnálom, hogy nem voltam ott, hiszen akkor vele együtt élhettem volna át a kalandokat.
Örülök, hogy nem voltam ott, hiszen igy csak hármuké marad az élmény és ilyen korban az egyik legfontosabb dolog Dana világában, hogy gyűjtse a nagypapás-nagymamás élményeket. Szerencsére már van neki bőven...