2012. április 30., hétfő
Mindennapok
Reggel 6 óra. Már egy ideje fent vagyok. Kávén, fogmosáson, túl. Várom a lányokat. Danus ébred kb fél 7 körül, belebújik az este kikészített papucsába és lejön a lépcsőn. Leül a fotelbe, hajazik, és kéri, hogy kapcsoljak ben neki egy kis mesét. Dorka kicsivel utána ébred és már felülve fogad a kiságyában. És mosolyog. Nagyon vidáman ébred.
Elindul a nap.
Jó napjaink vannak. Játszóterezéssel, biciklizéssel, néha vendégeskedéssel. Estére elfáradok, gyakran az esti mesénél elalszok Dana mellett. Néha "besokallok". Néha egy futó gondolat erejéig átvillan az agyamon milyen lenne ha mehetnék bárhova, bármikor.
De a gondolat azonnal eltűnik.
Nem kell bárhol és bármikor. Ez a legjobb dolog, ami történhetett velem az életben. Először Krisztián, aztán Dana és most már a kicsi Dodóka is.
Fél 7. Hol van Danus???
Testvéri lábszagoltatás:
2012. április 22., vasárnap
Húsvét
A húsvét egyik felét itthon, másik felét Némediben töltöttük.
Idén először Dodóval, aki ott "ünnepelte" 7 hónapos szülinapját. Ez alkalomból szinte egész héten négykézláb ringatta magát, nyálbuborékokat fújt és megtanulta oldalra kitenni parányi fokhagymagerezd fenekét. Amilyen pici, olyan kis eleven, aktív, sajtkukac baba. Megint a rohan az idő-effektus...Vége annak, hogy ő fekszik a pelenkázón és én eléneklem neki a zenei repertoáromat. Ágyban, kádban, pelenkázón mászni, kúszni, ülni, állni akar, vagy mindegy mit, de nem egy helyben lenni.
A nyuszi neki is hozott ajándékot, de sok minden nem fért el a kezébe, hiszen tele volt a keze egy gyönyörű, rózsaszín biciklivel. Ahogy eddig mindig, idén is a Dana-fa alá tette le a meglepetést, ahol Danus hamar rábukkant. Jó volt kint lenni, sokat voltunk a kertben, Krisz bográcsozott, én futóversenyeztem Danával. Mióta indult a futóversenyen, szinte állandóan versenyzik. Hol velem, hol Krisszel, de sokszor egyedül is elrajtol. Futva közlekedik egyik helyről a másikra. Én 2 futás között elnosztalgiáztam, milyen jó, hogy idén tudok futni, Danust megpörgetni, jókat enni-inni, otthon ablakot pucolni.Nagyon élveztem a terhességet, /leszámítva az első 3 és fél hónap ingereit/ de olyan nagyon jó, hogy már itt van velünk Dorka.
Danusért továbbra is odavagyok/vagyunk. Lehet mást tenni, amikor azt mondja, hogy neki Apa a Mindene?
A nyuszi neki is hozott ajándékot, de sok minden nem fért el a kezébe, hiszen tele volt a keze egy gyönyörű, rózsaszín biciklivel. Ahogy eddig mindig, idén is a Dana-fa alá tette le a meglepetést, ahol Danus hamar rábukkant. Jó volt kint lenni, sokat voltunk a kertben, Krisz bográcsozott, én futóversenyeztem Danával. Mióta indult a futóversenyen, szinte állandóan versenyzik. Hol velem, hol Krisszel, de sokszor egyedül is elrajtol. Futva közlekedik egyik helyről a másikra. Én 2 futás között elnosztalgiáztam, milyen jó, hogy idén tudok futni, Danust megpörgetni, jókat enni-inni, otthon ablakot pucolni.Nagyon élveztem a terhességet, /leszámítva az első 3 és fél hónap ingereit/ de olyan nagyon jó, hogy már itt van velünk Dorka.
Danusért továbbra is odavagyok/vagyunk. Lehet mást tenni, amikor azt mondja, hogy neki Apa a Mindene?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)