Sokszor gondoltam arra az egy hét alatt, hogy igen, ez a tökéletes pillanat, le kellene fényképezni az agyamnak és előhívni tökéletlen pillanatokban.
Hogy melyek voltak ezek? Pár kép nagyon megragadt:
Dana ebéd után édesen alszik a kertben, Krisz a hintaágyon gitározgat, én olvasok, Dorka pedig rugdos a hasamban.
Vagy: Apja s Lánya jönnek haza a biciklizésből, nyitom Nekik a kertkaput, és látom Dana arcán a felhőtlen boldogságot.
Szerencsére kegyes volt velünk az időjárás, így bográcsoltunk, szalonnát sütöttünk, Medveotthont látogattunk, fagyiztunk Vácon, Dana fürdött is, egyik este koncertre is mentünk.
Persze jó volt hazajönni, Dana is azt érezte, amt mi felnőttek szoktunk. Nagyon jó elutazni, máshol lenni, de a legjobb hazatérni.
És mostantól itthon is maradunk, én is csak óvatosan hagyom el a kerületet. Közeledik a nagy nap. A második legnagyobb. Azaz a kicsivel az első...
Rengeteget fényképeztünk, csak 1-2 elkapott pillanat fér ide:
És végre egy elkapott hajazós kép:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése