Hát bekövetkezett. Mostanában kb hetente kérdeztem meg Kriszt esténként, hogy: Hogyhogy nem volt még beteg a lányunk? mikor lesz, mert olyan furcsa, hogy majdnem 15 hónap alatt csak párszor volt náthás, az is elmúlt 1-2 nap alatt. 
Krisz egyik este egy gitárral állított be, amitől azért jobb kedve lett.
Azt hiszem túl akartam már esni a tűzkeresztségen, megtudni, tudok-e lázatcsillapítani, virrasztani és mindenek előtt pozitívan hozzáállni a dologhoz és nem kétségbeesni.
Dana vasárnap éjjel belázasodott, sírt keservesen és forró volt a kis teste. Másnapra elmúlt a láz, de maradt utána étvágytalanság, hasmenés és levertség. És persze szobafogság. Egész nap olvasgattunk, ücsörögtünk és aludtunk, úgyanis én is kezdtem magam rosszul érezni, látván, milyen fáradt őszi légyként kering Dana a lakásban.
Sokat beszélgettünk, ha lehet fokozni, méginkább anyásabb, akarom mondani nyanyásabb lett Dada. Egy pár napja így hívja magát.
Krisz egyik este egy gitárral állított be, amitől azért jobb kedve lett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése