2009. november 22., vasárnap

Macskabenzin (by Krisz)

Danát hat hónapos koráig kizárólag anyatejjel tápláltam. Aztán lassan elkezdtük a szilárd ételek bevezetését, de a forgatókönyvvel ellentétben nem váltottunk ki egyetlen étkezést sem. Ez azt jelentette, hogy Dana minden étkezés előtt/alatt/után kérte, ami jár neki, azaz a jól megszokott tejet. Egészen 4 nappal ezelőttig. Szinte egyik pillanatról a másikra levállt rólam 5 nappal az első szülinapja előtt. Tegnap még napi 4-5 adag, ma meg semmi.
Igaz, hogy a szülinapja közeledtével már hetek óta mondogatom neki, hogy NAGYLÁNY vagy már, néha még a"Kicsi vagyok én, majd megnövök én..." kezdetű dalocskát is eléneklem neki, de azért csaknem ettől hagyta abba????!!!!!
Amikor finoman szóbahozom és méltatlankodok ez ügyben, odajön, az ölembe ül, és mosolyog rám. Mintha az értelemes Dana szemek most azt üzennék: "Köszi Anya, szép volt, jó volt, ennyi volt, vége."


Tényleg vége? Sírok és örülök, megkönnyebbültem és elszomorodtam. Jó volt adni.

1 megjegyzés: