Telek

Danával majdnem két hetet töltöttünk Kisnémediben. Tombolt a nyár, 35C árnyékban. Jó volt az időzítés, ezt a meleget a városban nehezen viseltük volna. Sajnos Krisz csak pár napot tudott velünk tölteni, de így is jól éreztük magunkat.

Anyuék sokat segítettek, levették a vállamról a majdnem 8 kilós 8 hónapos terhet.

Danus nagyon virgonc volt. Nem olvastam utána, hogy normális-e, hogy egy ilyen korú babának egy perc nyugta sincs egész nap. A pelenkázáshoz, fürdetéshez, etetéshez sokszor már kevésnek bizonyulok. Néha meghaladja az erőmet,hogy lefogjam, visszanyomjam az ágyra, vízbe, etetőszékre.

Akit bulldózernek hívnak: Oláh Daniella.

Ami még érdekes, hogy amíg még 1 hónapja Dana fintorogva tapogatta a füvet, mára már az sem zavarja, ha homok, kő, sóder, sár az átgázolandó terep anyaga.

A hét fénypontja a medencei fürdés volt. Először féltem, hogy mit fog szólni a szokásosnál jóval hidegebb vízhez, de nem zavarta. Vagány bulldózer volt, sikongatott örömében.

Laura is sokat játszott vele, néha még az etetésnél is felváltott. Pár új ételt is megkóstolt Dana, talán leginkább a karalábé ízlett neki. Nekünk is: a durrogtatás.

A vagánysághoz a tetkó is hozzátartozik. Még ha pónis is.