Activity

Dana így a nyolcadik hónap táján teljes üzemmódra kapcsolt. Napról napra gyorsabb, ügyesebb, aktívabb. A játékaival is el-eljátszik, de igazából a "nagyok" világa érdekil.
Hogy mivel tölti napjait?

Evés közben leveszi a partedlit, húzza a ruháját. A vizes ruhákat kipakolja a lavórból, az ágyról a földre dobálja a vasalnivalót. Püföli a gázkonvektort, húzza a kisszék huzatának gumiját. Tol mindent: széket, párnát, videókazettát. Leveszi az asztalról és összegyűri az újságot.

Ébredés után feláll és lepakolja az ágy melletti pelenkázóasztalon találtakat. A kiskádból addig nyújtózkodik, amíg el nem éri a nagykád dugójának láncát. Nyitogatja a szekrényt, pakolja a kazettákat, CD-ket.

Maga alól felszedi a szőnyeget(nem vicc!!!), rángatja a számítógép egerét.

Tovább is van, mondjam még?

Feláll és ütögeti a falat, felmászik a lépcsőre, belenéz a felmosóvödörbe, nyalogatja a gázcsövet és mindenhol megtalálja a papucsomat.

És a lakást beborítják a játékai...

Névnap

Megvolt az első Danap./na jó, elég már!/

Július 21én "megünnepeltük " Danus névnapját. Neki még nem volt finom ebéd, tortát se kapott, de volt sok-sok jópofa ajándék.

Zsiráf,zenedoboz, hinta, formabedobós.

Írnom kell pár sort a névválasztásról, mert azt hiszem, hogy a /egyes/rokonok, barátok talán furcsállották, hogy e név mellett tettük le a voksunkat. Valószínű, jobban tetszett volna nekik, ha "hagyományosabb" nevet választunk. Én hajlottam is volna rá, de Krisz nem. Ő karakán kijelentette, hogy ha kisgyerek fiú lesz, akkor Dániel, ha lány, akkor Daniella lesz a neve.

És így is lett.

Van egy Satöbbi nevű együttes, amelyet Krisz ismertetett meg velem, és amelyet nagyon megszerettem. Rengeteg koncerten voltunk, táncoltunk, buliztunk a zenéjükre. Van egy számuk: Dániel és Daniella. Az egyik /de melyik???/koncerten ennél a számnál Krisz kijelentette a fentieket: Ha fiú....stb. http://www.satobbi.hu/lemez/szoveg13.html

Nagyon bízom benne, hogy a Kismanófalvi szeretni fogja a nevét és hálás lesz a Zapjának, hogy végül nem lett Gizi. Vagy Béla.

Telek

Danával majdnem két hetet töltöttünk Kisnémediben. Tombolt a nyár, 35C árnyékban. Jó volt az időzítés, ezt a meleget a városban nehezen viseltük volna. Sajnos Krisz csak pár napot tudott velünk tölteni, de így is jól éreztük magunkat.

Anyuék sokat segítettek, levették a vállamról a majdnem 8 kilós 8 hónapos terhet.

Danus nagyon virgonc volt. Nem olvastam utána, hogy normális-e, hogy egy ilyen korú babának egy perc nyugta sincs egész nap. A pelenkázáshoz, fürdetéshez, etetéshez sokszor már kevésnek bizonyulok. Néha meghaladja az erőmet,hogy lefogjam, visszanyomjam az ágyra, vízbe, etetőszékre.

Akit bulldózernek hívnak: Oláh Daniella.

Ami még érdekes, hogy amíg még 1 hónapja Dana fintorogva tapogatta a füvet, mára már az sem zavarja, ha homok, kő, sóder, sár az átgázolandó terep anyaga.

A hét fénypontja a medencei fürdés volt. Először féltem, hogy mit fog szólni a szokásosnál jóval hidegebb vízhez, de nem zavarta. Vagány bulldózer volt, sikongatott örömében.

Laura is sokat játszott vele, néha még az etetésnél is felváltott. Pár új ételt is megkóstolt Dana, talán leginkább a karalábé ízlett neki. Nekünk is: a durrogtatás.

A vagánysághoz a tetkó is hozzátartozik. Még ha pónis is.