Futófesztivál

Idén mentünk megint a futófesztiválra. Nagy szerencsénk volt, hogy a gyerekfutamokat szombatra szervezték, mert akkor  még tavasz volt. Vasárnap már beköszöntött a tél...

 Én ezen a versenyen nem futottam, de a héten többször is éreztem, hogy versenyt futok az idővel...Szerdán pld. Vittem Danát Csillaghegyre, Dorkához szaladtam az oviba puszit adni, mert Krisz vitte aznap. Aztán hazaszaladtam az ebédemért és mentem tanítani. Délután irány Csillaghegy, hogy onnan Danával együtt menjünk a Komjádiba úszásra. Aztán haza, Krisz átvette a csajokat mert mentem a Westendbe moziba Anyuval. :)
Este f10 körül hazaértem megittam egy pohár bort és....nem kellett altatni.

Lánykák

Mostanában sűrűbben jegyzem meg magamban, vagy szólok Krisznek, Ő is figyeljen, mennyire jól elvannak a lányok...Dorka teljes jogú partner minden játékban, mondja az ötleteit, megvédi az álláspontját, megsértődik, ha valami nem úgy alakul, ahogy Ő azt elgondolta. Tízből kilencszer Dana enged a kisebb szeszélyeinek, inkább elfogad, minthogy véget érjen a játék. Mostanában megkérdezem párszor, hogy mit játszunk, de szinte meg se hallanak, annyira el vannak merülve a játék előkészítésben, így a szőnyeg alatt eltűnök a képből.
Mondanám, hogy Danának ritka jó természete van. Ez részben igaz is. De csak részben. Mert néha úgy, de úgy megsértődik, bedurcáskodik, duzzog, hogy csak na!
Mert
-mindig mindent neki kell csinálni
-Dorkának semmi dolga
-Fáradt
-Éhes
-iPadezni  szeretne.
Általában ezek valamelyike, vagy egyszerre több ok is előkerül, amin érdemes megsértődni. És ilyenkor az ember 1) majd' szétrobban a dühtől , 2) sajnálni kezdi a lánykánkat . Mindenesetre értetlenül állunk a dolog előtt, hiszen (szinte) minden megengedett...mégis oly' nehéz rábírni őket, hogy segítsenek, terítsenek, teregessenek, pakoljanak....
Az iskolában minden rendben, készülünk a második szülinapi bulira az osztályban.
Szerintem most az elsőben helyezkednek a gyerekek, felmérik az erőviszonyaikat.
Dana nem erős, nem uralkodó személyiség, bízom benne, hogy azért nem használják ki, nem megy bele olyan dolgokba, ami nem megfelelő számára.
Danát és minket is dicsér kicsit az a két mondat, amit nemrég a tanítónőktől kaptunk.
- Dana nem egyke??!- kérdezték szinte egyszerre , amikor Dorka feltűnt a lábunk mellett egy délután az iskolában. Mert, hogy Dana nagyon kiegyensúlyozott, mennyi figyelem juthat neki...ez nagy
bók, mert tényleg igyekszünk jelen lenni úgy Danánál,  mint Dorkánál. Fizikailag, lelkileg, érzelmileg, MINDENHOGY!

A másik bók csak Danáról szól. Dícsérik a pedagógusok, mert:
- Nem erőszakos, nem nyomulós, nem tolakodik, nem árulkodik, de mindig mindent tud, nagyon okos kislány. A fránya ugrókötelezés nem megy csak...

Az, hogy a lányok ilyenek, hogy ennyi időt tudunk együtt lenni négyen, vagy egy gyerek-egy szülő felállásban egy ideális helyzet. Krisztián is annyira ott van ebben a körben, mint én!!! Kevés Apuka érzi ezt fontosnak, és éli át ilyen intenzíven a kislányok mindennapjait. Krisz ugyanúgy számon tartja Dorka épp aktuális alvókáit, mint Dana iskolai előmenetelét. A lányok kötődnek is
Hozzá rendesen!
-Apuciiiiiiii!, Apucikaaaaaaa!!!!- kiabálja mostanában Dorka.