A mi táborhelyünk ahogy tavaly is, idén is Széplak-felső volt. Andiék ismét olyan vendéglátóink voltak, hogy nem is éreztük vendégnek magunkat. A két kislány időnként egymásra talált és kedvesen gyurmázott, csúzdázott, motorozott együtt. Érdekes látni, ahogy egyre jobban tűnik el a 10 hónap korkülönbség.
Én egész jól bírtam ezt az afrikai meleget,csak a vérnyomásom került még jobban a béka hátsója alá. Azért volt egy kis ijedelem a nyaralás alatt, minden bizonnyal egy lejárt szavatosságú alkoholmentes sör miatt. Mentő, kórház, infúzió. Soha többet NEM iszok alkoholmentes sört!!!!!!!!!!
A nyaralást közülünk Dana élvezte a legjobban, bár szerintem a Balatont, mint olyat nem tudta befogadni. Ha lementünk a széplaki strandra kereste Bandi papáékat, ha Siófokon strandoltunk hiányolta Lizit.
Meglepő bátorsággal vetette bele magát a vízbe, lesüllyedt, előbukkant, nyelt és egy keveset kiköpött a vízből.
Minden fürdés,.
medencézés,
jégkrém
ellenére Danus már nagyon hiányolta az óbudai lakást, miután megérkezett sorra vette a játékait, és még a WC-ülőkét is leellenőrizte.
S hogy kicsi Dorkáról is essen pár szó, köszöni jól van, bár a meleg vagy a kórház utáni diéta hatására nem hízik olyan gyorsan...
Dana már egyre jobban várja, megjegyezni se tudom, hogy mi mindent mesél róla minden nap. Csupa kedves dolgot.
