Dana beszélni próbál. Eddig szavakat és főleg szótagokat mondott, de ma elismételte utánam érthetően azt, hogy Anya, kaka van...(nálunk ez központi téma, hiszen régóta bilizik, de 1-2 napja már néha előre szól is, ha éppen rájön az a bizonyos...)
És továbbra is jószívűen etet babát, anyát, apát...
Szóval itt tartunk a beszédben, éppen ma 16 hónaposan. Félek nagy dumás lesz. A mondókák, dalok nagy részét kívülről fújja és előénekesként mondja előre, hogy mi következik. Persze csak a szótagokat: el, me, ha, me mi... így hangzik nálunk az Ez elment vadászni, ez meglőtte kezdetű mondóka a la Daniella.
Magát is állandóan szóba hozza. Dada, Dada kommentál majdnem minden cselekedetét.
Nagyon érdekes látni/hallani, ahogy képzi a hangokat. Múltkor nagyon vicces volt, a feje fölött azon elmélkedtünk, hogyan fogja szólítani a két Nagymamát. Éva viszonylag könnyen kimondható, de Györgyi nem. Ezt elmondtuk párszor, mire Dana uzsonnázás közben felnézett és megszólalt: Gyogyi. Majdnem...
Szinte mindent ért ( Na jó, ma azt nehezen fogta fel, hogy miért nem kellene a homokozóban játszó kislány fejét gereblyével fésülni) és próbálkozik hallatni a hangját.
Kapu, betű, hab, halló, bogyó, poci a legfrissebb szavak, de ami mindent visz arra Györgyi nagymama tanította: Ennyi (meg egy )bambi.
És továbbra is jószívűen etet babát, anyát, apát...
Hosszan gondolkoztam azon, írjak-e rossz dolgokat a blogban vagy sem. Úgy döntöttem, hogy írok, hiszen a negatív dolog ugyanúgy az élet része, mint a boldog pillanatok. Dana nem fog emlékezni arra, hogy mi történt vele 1 éves, 3 hónapos, 1 hetes és 2 napos korában és talán érdekes lesz neki, ha elolvassa ezt a beszámolómat. Hogy milyen volt az elmúlt hétvége? A legszörnyűbb, amit ez a kis család átélt. Danának pénteken este (az elmúlt héten kapott MMR + Pneumo oltástól) lázgörcse lett. Mentőt hívtunk, ami azonnal bevitt minket a Bethesda Gyermekkórházba. Eddig is összeszorult a szívem, ha megláttam a Gyermekmentő feliratot és most azzal száguldottunk be. Danát megvizsgálták, vért vettek tőle és kapott egy erős lázcsillapítót. Másnap már kutya baja sem volt, evett-ivott, rohangált a kórházi folyosón és a nővérek elismerésére biliben adta le kivizsgálásra a vizeletét. Vérképe, vizelete teljesen negatív, ez a fránya oltás volt az oka mindennek. A hétvége miatt nem engedtek ki másnap, így 2 éjszakát is bentmaradtunk. Dana megtanulta a "bibi" szót , hiszen a vérvétel nyoma és a bekötött branül (ha estleg nem inna) nyoma is ott díszeleg a kezén. A sok ijedelem miatt annyit Nyanyázott, hogy a végén már Anyázott.... Azt hiszem vége a Nyanya- korszaknak, amit egy kicsit nagyon sajnálok. Egyébként rohamos tempóban fejlődik a beszélőkéje és két szavas mondatokban beszél: pld: Dada lábi, Anya be, stb...
